A magyar állampapírpiac az első félévben kiemelkedő teljesítményt nyújtott a feltörekvő gazdaságok között, jelentős hozamcsökkenéssel és a forint erősödésével. Az elmúlt hetekben azonban ez a kedvező tendencia megtorpant, és az állampapírok árfolyama enyhe korrekción esett át. A piaci szereplők véleménye megosztott arról, hogy ez csupán átmeneti jelenség, vagy egy hosszabb távú kiábrándulás kezdete.
A választásokat követő időszakban a magyar kötvények jelentősen erősödtek, a hozamok meredeken estek. A tízéves állampapír hozama márciusban még megközelítette a 7 százalékot, június végére azonban 5 százalék alá csökkent. Ez a rövid időn belüli, szokatlanul nagy mozgás azt jelezte, hogy a befektetők bíztak a piacbarát politikai fordulatban és az euró bevezetésének lehetőségében.
A magyar tízéves hozam május közepétől a hasonló lengyel hozamszint alá került, annak ellenére, hogy a két ország hitelminősítése között jelentős, három fokozatnyi különbség van. Hasonlóan szűkült a cseh-magyar hozamkülönbség is, a korábbi 2-3 százalékról fél százalék közelébe. A magyar kötvények a fejlett piaci eszközökhöz képest is felülteljesítettek, a német-magyar hozamkülönbözet 4 százalék feletti szintről 2,5 százalék alá esett, az amerikai-magyar differencia pedig szinte teljesen eltűnt.
Az elmúlt hetekben a hozamok esése megtorpant, ami nagyrészt globális piaci folyamatokkal magyarázható, mint például a közel-keleti konfliktus kiújulása miatti befektetői óvatosság. A magyar állampapírok rendkívül erős pozicionáltsága hozzájárult ahhoz, hogy a globális korrekció hatására a visszapattanás is az átlagosnál nagyobb mértékű volt. A Financial Times is kiemelte a magyar piac teljesítményét, rámutatva, hogy míg a JP Morgan feltörekvő piaci kötvényindexe 1 százalékos emelkedést mutatott az év eleje óta, addig a magyar forintkötvényekkel 11 százalékos hozamot lehetett elérni.
A magyar piac vonzerejének alapját a befektetők azon meggyőződése képezte, hogy a kormányváltás után piacbarát gazdaságpolitikai irányváltás következik be. Ezt az optimizmust erősítette az euró bevezetésének távlati lehetősége is, amely hosszú távon stabilizáló hatással bírhat a gazdaságra. A befektetők aktívan keresték a magyar eszközöket, ami a hozamok jelentős csökkenéséhez és a forint erősödéséhez vezetett.
A kiemelkedő teljesítmény nem csupán a befektetői bizalomnak volt köszönhető, hanem annak is, hogy a magyar piac a feltörekvő gazdaságok között egyedülállóan kedvező befektetési lehetőséget kínált. A Financial Times cikke szerint a globális feltörekvő piacokon csak néhány ország – Kolumbia, Brazília és Egyiptom – helyi devizás állampapírjaival lehetett idén jobb hozamot elérni, mint a magyar piacon. Ez a tény is alátámasztja a magyar sztori egyediségét és vonzerejét a nemzetközi befektetők körében.
Azonban a jelentős befektetői érdeklődés és a felhalmozott pozíciók egyben sebezhetővé is tették a piacot. Amikor globális szinten megnőtt a bizonytalanság és a befektetők óvatosabbá váltak, a magyar állampapírok piacán is erősebb korrekció következett be, mint más, kevésbé "túlzsúfolt" piacokon. Ez a jelenség a forint piacán is megfigyelhető volt, ahol az erősödésben élen járó deviza a globális korrekció során nagyobb visszapattanást mutatott.
A piaci szereplők eltérően ítélik meg a magyar kötvénypiac jövőjét. David Hauner, a Bank of America szakértője szerint a piac tavasszal kiemelkedő volt, de mára "kicsit túlzsúfolt" lett. Emiatt nem lát jelentős teret a magyar hozamok további esésére, tekintettel a már meglévő jelentős piaci pozíciókra. Ez a nézet arra utal, hogy a gyors növekedés után a piac elérhette egyfajta telítettségi pontját.
Ezzel szemben Pavel Mamai, a ProMeritum Investment Management szakértője úgy véli, hogy a jelenlegi megtorpanás csupán átmeneti. Szerinte a hosszabb távú fundamentális kép Magyarországgal kapcsolatban nem változott, és az euró konvergencia története még csak most kezdődött. Mamai szerint a német-magyar hozamkülönbség, amely március óta 4 százalékról 2,3 százalékra csökkent, tovább szűkülhet, ha a kormány továbbra is elkötelezett marad az euró bevezetése mellett.
Mamai konkrétan azt feltételezi, hogy az év vége előtt további 100 bázisponttal csökkenhet ez a hozamkülönbség. A fennmaradó 1,3 százalékos differencia pedig a következő négy évben fokozatosan eltűnhet, mielőtt Magyarország bevezetné az eurót. Nafez Zouk, az Aviva Investors elemzője ehhez hozzáteszi, hogy a hozamok további csökkenéséhez elengedhetetlen a kormány hiteles költségvetési terve és a maastrichti kritériumok teljesítése felé való előrelépés.
A magyar állampapírpiac jövőbeni alakulása több tényezőtől is függ. A globális piaci hangulat és a befektetői kockázatvállalási hajlandóság továbbra is meghatározó lesz. Emellett kulcsfontosságú a hazai gazdaságpolitika iránya, különösen a költségvetési fegyelem és a maastrichti kritériumok teljesítése felé tett lépések.
Az euró bevezetésének távlata továbbra is erős vonzerőt jelenthet a befektetők számára, amennyiben a kormány hitelesen kommunikálja és következetesen halad e cél felé. A szakértői vélemények megosztottsága ellenére a magyar piac továbbra is figyelemre méltó, és a további hozamcsökkenés lehetősége fennáll, feltéve, hogy a belső és külső feltételek kedvezően alakulnak. A következő időszakban derül ki, hogy a kezdeti "szerelem" után a piac tartósan bizalmat szavaz-e Magyarországnak, vagy a "kiábrándulás" időszaka következik.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása