A Lyon és Torino közötti, évtizedek óta tervezett és épülő gyorsvasútvonal beruházása ismét erőszakos összecsapások helyszíne lett Olaszországban. A Susa-völgyben zajló munkálatok ellen tiltakozó No Tav mozgalom akciói során jelentős károk keletkeztek, és számos hatósági személy megsérült. A projekt, amelyet az Európai Unió is kiemelten támogat, folyamatos ellenállásba ütközik.
A közelmúltban Chiomontéban és környékén a No Tav mozgalom tagjai megtámadták az építési területet védő hatóságokat. Az összecsapások során munkagépeket gyújtottak fel, rendőrségi járműveket rongáltak meg, és hangárépületek semmisültek meg. A támadások következtében több mint 120 rendvédelmi dolgozó sérült meg, miközben a helyszínen dolgozó munkásoknak sikerült időben elmenekülniük.
Az olasz miniszterelnök is ellátogatott a helyszínre, hangsúlyozva, hogy az állam nem hátrál meg a beruházás folytatásától. A rendőrség több mint ezer résztvevőt azonosított, köztük olasz, francia, német és belga állampolgárokat, akik közül többet letartóztattak vagy kiutasítottak. A nyomozók pirotechnikai eszközöket, robbanóanyagokat és Molotov-koktélokat is lefoglaltak tőlük.
A torinói rendőrfőnök „háborús cselekményekről” beszélt, és ígéretet tett arra, hogy megakadályozzák a völgy gerillaharcok színterévé válását. Csak Chiomonténél egymillió euróra becsülik a keletkezett károkat, ami nem tartalmazza a törmelék eltávolításának és a közeli alagútban keletkezett károk helyreállításának költségeit.
A Lyon és Torino közötti gyorsvasútvonalat 35 éve tervezték meg, és 2001 óta építik, de még a fele sem készült el. Az olasz bürokrácia és a folyamatos tiltakozások jelentősen lassítják a projektet. A No Tav, vagyis „Nem a nagysebességű vonatra” mozgalom a 90-es évek óta küzd a gigaprojekt ellen, megkérdőjelezve annak gazdasági és társadalmi hasznosságát.
A mozgalom számos békés tüntetést szervezett, de történetében több erőszakos akció is szerepel. A beruházás elleni ellenállás gyökerei a Susa-völgyben találhatók, ahol a helyiek aggódnak a környezeti hatások miatt. Az első komoly összecsapások 2005 őszén történtek, amikor a fúróberendezések telepítését rendőröknek kellett védeniük.
Ezt követően 2011 nyarán Chiomontéban is erőszakba torkollott egy megmozdulás, amelyért később 38 embert ítéltek el. 2015-ben egy újabb támadás során egy rendőr elvesztette a hallását. A tiltakozások nem korlátozódtak a Susa-völgyre; 2006-ban Torinóban az olimpiai láng útvonalát is el kellett terelni miattuk.
A hatóságok a No Tav számlájára írják robbanószerkezetek elhelyezését más vasútvonalakon is. A projektet az Európai Bizottság 1994-ben a legfontosabb közlekedési beruházások közé sorolta, és az EU jelentős támogatással segíti a transzeurópai közlekedési hálózat részeként. Az első megvalósíthatósági tanulmányt 1991-ben rendelte meg az olasz és a francia kormány.
A szerződést 2001-ben írták alá, meghatározva a közös és az egyes országok által megvalósítandó szakaszokat. A munkálatok 2005-ben az azbeszttartalmú kőzet felfedezése miatt álltak le Venausban, és egy 30 ezres tüntetés után Berlusconi kormánya kénytelen volt felfüggeszteni a projektet. 2011-ben, felülvizsgálatok és áttervezések után folytatták a beruházást.
A No Tav mozgalom több okból kifolyólag is ellenzi a projektet. Kétségbe vonják a beruházás gazdasági megtérülését és azt állítják, hogy a meglévő infrastruktúra elegendő a két ország közötti közlekedéshez. Az alagutak által keresztezett nyomvonal közelében korábban azbesztet mutattak ki, ami komoly aggodalmakat vet fel a mérgező anyag széthordásával kapcsolatban.
Emellett a több mint 100 kilométernyi alagút környezeti károsító hatásait is kifogásolják. A tiltakozások nem csupán a projekt fizikai megvalósítását akadályozzák, hanem jelentős társadalmi feszültséget is generálnak. Bár a mozgalom céljaival sok helyi egyetért, a mostani erőszakos cselekményekkel már sokan nem tudnak azonosulni.
A helyi lakosok attól tartanak, hogy a folyamatos összecsapások és a „gerillaháború” tönkreteszi a Susa-völgy turizmusát, ami a térség gazdaságának fontos pillére. Egy chiomontei lakos szerint a félelem miatt már kulturális rendezvényeket is lemondtak, ami a város hanyatlásához vezet.
Az olasz kormány eltökélt a projekt befejezésében, ahogy azt a miniszterelnök is jelezte a legutóbbi események után. A hatóságok ígéretet tettek az erőszakos cselekmények visszaszorítására és a rend fenntartására a Susa-völgyben. A beruházás azonban továbbra is jelentős kihívásokkal néz szembe, mind a bürokratikus akadályok, mind a No Tav mozgalom ellenállása miatt.
A projekt, amely egy 57,5 kilométer hosszú alagutat is magában foglal az Alpok alatt, kulcsfontosságú eleme az EU mediterrán közlekedési folyosójának. A folyamatos késedelmek és a jelentős költségek ellenére az EU továbbra is támogatja a transzeurópai hálózat fejlesztését. A helyi közösségek megosztottsága, az erőszak és a környezetvédelmi aggodalmak továbbra is meghatározzák a Lyon-Torino gyorsvasútvonal jövőjét.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása