Az euróövezetben tovább emelkedett az infláció júliusban, elérve a 2,9 százalékot, ami a piaci elemzők várakozásainak pontosan megfelelt. Ez a friss adat jelentősen megnöveli az Európai Központi Bank (EKB) szeptemberi ülésén várható kamatemelés valószínűségét, miközben a magas olajárak az áremelkedési nyomás további szélesedését vetítik előre a régióban.
Az Eurostat által pénteken közzétett statisztikák részletes képet adnak a közös európai valutát használó 21 tagállam gazdasági helyzetéről. Eszerint a fogyasztói árak emelkedési üteme a júniusi 2,8 százalékról 2,9 százalékra gyorsult júliusban. Ez a gyorsulás összhangban volt a szakértői előrejelzésekkel, ami azt jelzi, hogy a piaci szereplők számítottak erre a tendenciára. Az inflációt leginkább az iráni háború következtében megugró olajárak fűtötték, amelyek jelentős mértékben hozzájárultak az általános dráguláshoz. Az alapinfláció, amely a változékony élelmiszer- és energiaárakat kiszűrve mutatja az áremelkedés mértékét, szintén emelkedő tendenciát mutatott, 2,4 százalékról 2,5 százalékra. Ezzel párhuzamosan a szolgáltatások áremelkedése is felgyorsult, elérve a 3,3 százalékot, ami a belső kereslet élénkülésére utalhat.
Bár a júliusi inflációs adatok önmagukban valószínűleg nem lesznek elegendőek az EKB számára a végső döntés meghozatalához, hiszen a szeptember 10-i kamatdöntő ülés előtt még az augusztusi inflációs mutatók is rendelkezésre állnak majd, a jegybank korábban már egyértelműen jelezte szigorítási szándékát. Az EKB azzal érvelt, hogy a gazdaság az alapforgatókönyvük szerint alakul, amely már szeptemberre előrevetített egy kamatemelést. Ez a kommunikáció erősíti azt a várakozást, hogy a központi bank elkötelezett az infláció elleni küzdelem mellett, és kész beavatkozni, ha szükséges.
A friss gazdasági növekedési adatok jelentősen enyhítették azokat az aggodalmakat, amelyek szerint egy esetleges kamatemelés letörné a konjunktúrát. Az euróövezet gazdasága a második negyedévben 0,4 százalékkal bővült, ami kétszerese volt az elemzői várakozásoknak. Ez a kedvező teljesítmény rácáfolt azokra a borúlátó előrejelzésekre, amelyek szerint a háborús konfliktusok és a magas energiaköltségek recesszió szélére sodorhatják a térséget. A robusztusabb növekedés teret adhat az EKB-nak a monetáris politika szigorítására anélkül, hogy az jelentősen fékezné a gazdasági aktivitást, ami kulcsfontosságú a stabilitás megőrzéséhez.
A pénzpiacok jelenleg meglehetősen agresszív kamatemelési ciklust áraznak be, több mint két szigorító lépést várva októberig és áprilisig. Ezzel szemben az elemzők többsége óvatosabb álláspontot képvisel, csupán egyetlen további emelésre számít az elkövetkező időszakban. Érvelésük szerint a magas energiaárak egyelőre nem váltottak ki széleskörű másodkörös inflációs hatásokat, ami mérsékelheti a további szigorítás szükségességét. Ez a különbség a piaci és az elemzői várakozások között rávilágít a monetáris politika jövőbeli irányával kapcsolatos bizonytalanságokra.
Az inflációs nyomás mérséklődését támogathatja több tényező is. A munkaerőpiac viszonylag laza állapota arra utal, hogy a bérnyomás tovább mérséklődhet, ami hozzájárulhat az infláció lassulásához. Emellett a kínai import továbbra is olcsó marad, ami kedvezően hat az importált áruk árára az euróövezetben. Az élelmiszer-infláció már hónapok óta lassuló tendenciát mutat, ami részben ellensúlyozza az energiaárak emelkedését. Az energián kívüli iparcikkek áremelkedése, amely nagyrészt a kínai behozatalt tükrözi, júliusban csupán 0,9 százalékra gyorsult. Ezek a tényezők együttesen befolyásolják az EKB döntéshozóinak mozgásterét és a monetáris politika jövőbeli irányát, komplex képet festve az euróövezet gazdasági kilátásairól.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása