Románia egyetlen atomerőműve, a cernavodăi létesítmény mindkét reaktorblokkját leállítják a Duna rendkívül alacsony vízállása miatt. Ez a megelőző intézkedés jelentős kapacitáskiesést okoz az ország villamosenergia-termelésében, amelynek mintegy 20 százalékát biztosítja az atomerőmű. A súlyos aszályhelyzet Magyarországon is érinti az atomenergia-termelést, ahol a Paksi Atomerőmű blokkjait is részlegesen vagy teljesen le kellett állítani a hűtővíz hiánya miatt.
A román energiaügyi minisztérium bejelentése szerint a cernavodăi atomerőmű 2-es blokkját július 30-án, csütörtökön 10 órától ellenőrzött módon állítják le. Az 1-es blokkot már július 28-án leválasztották az országos hálózatról, ezzel a teljes létesítmény leáll. A döntés hátterében a Duna kedvezőtlen hidrológiai helyzete és az aszály miatti rendkívül alacsony vízszint áll, amely veszélyezteti a reaktorok biztonságos hűtését.
Az erőművet üzemeltető Nuclearelectrica vállalat az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet legfrissebb előrejelzéseire hivatkozva hozta meg a döntést. A cég közlése szerint a nukleáris biztonsági tartalékok megőrzése érdekében szükség esetén leállíthatják a blokkokat, amennyiben a vízálláshoz kapcsolódó paraméterek megközelítik az engedélyezett működési határértékeket. A két reaktor együttesen mintegy 1400 megawattnyi kapacitást képvisel, ami normál körülmények között Románia áramtermelésének körülbelül 20 százalékát adja. A minisztérium ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a lakossági és vállalati fogyasztók áramellátását nem érinti a leállás, a kieső termelést más forrásokból teljes egészében pótolják.
Ez az első alkalom, hogy a cernavodăi atomerőmű mindkét működő blokkját egyszerre, önkéntes és megelőző intézkedésként állítják le. Korábban, 2003-ban már történt teljes leállás aszály miatt, akkor azonban még csak az 1-es blokk üzemelt. A létesítmény 2026 májusában is kiesett a termelésből, de akkor nem megelőző intézkedés, hanem tervezett karbantartás és egy transzformátorhoz kapcsolódó műszaki hiba okozta a leállást.
A cernavodăi erőmű 1-es blokkja 1996-ban, a 2-es blokk pedig 2007-ben kezdte meg kereskedelmi üzemét. Mindkét reaktor CANDU típusú, egyenként valamivel több mint 700 megawattos teljesítménnyel rendelkezik. A Duna kulcsfontosságú szerepet játszik az erőművek hűtéséhez szükséges víz biztosításában, így a folyó vízszintjének ingadozása közvetlenül befolyásolja működésük biztonságát és hatékonyságát.
A román energiaügyi minisztérium közlése szerint a lakossági és vállalati fogyasztók áramellátását nem érinti a cernavodăi leállás, mivel a kieső termelést más forrásokból teljes egészében pótolják. Ennek ellenére a 20 százalékos kapacitáskiesés jelentős kihívást jelenthet az ország energiaellátó rendszerének stabilitása szempontjából, különösen a nyári meleg időszakban, amikor a fogyasztás jellemzően magasabb. A helyzet rávilágít az aszály és a klímaváltozás hatásaira az energiatermelésre.
Hasonló problémákkal küzd Magyarország is, ahol a Paksi Atomerőmű működését szintén befolyásolja a Duna alacsony vízállása. Az MVM közlése szerint július 29-én délután megkezdték a Paksi Atomerőmű 3. blokkjának leállítását, miután a folyó vízszintje Paksnál mínusz 118 centiméterre süllyedt. Ezt megelőzően július 27-én az 1. blokk termelését 254 megawattal mérsékelték, majd egy nappal később, július 28-án a 3. blokk teljesítményét is 237 megawattal csökkentették.
Mivel a Duna apadása folytatódott, végül a 3. blokk teljes leállítása mellett döntöttek a biztonságos működés fenntartása érdekében. A paksi erőmű a Dunából biztosítja a reaktorblokkok hűtéséhez szükséges vizet. A rekordalacsony vízállás miatt csökken a hűtővíz-csatornába jutó víz szintje, miközben a vízkivételi szivattyúk biztonságos működéséhez meghatározott minimális vízszintre van szükség.
A 3. blokk leállítása után már csak a 2. és a 4. blokk működik közel teljes kapacitással, az 1. blokk pedig nagyjából fél teljesítményen üzemel. Az atomerőmű termelése így várhatóan mintegy 1200 megawattra, vagyis a névleges kapacitás körülbelül 60 százalékára csökken. Ez a jelentős csökkenés rávilágít a folyók vízszintjének kritikus szerepére az atomenergia-termelésben.
A Nuclearelectrica folyamatosan figyeli a Duna vízszintjének alakulását, és az illetékes hatóságokkal együttműködve határozza meg, mikor lehet ismét biztonságosan hálózatra kapcsolni a reaktorokat. A helyzet rávilágít az atomenergia-termelés vízigényességére és a klímaváltozás okozta szélsőséges időjárási jelenségek, például az aszályok, növekvő kockázataira, amelyek közvetlenül befolyásolják az erőművek működési feltételeit.
Az ilyen megelőző leállítások célja a nukleáris biztonság garantálása, azonban hosszú távon kihívást jelenthetnek az energiaellátás stabilitása szempontjából, különösen, ha az aszályos időszakok gyakorisága és intenzitása növekszik. Az érintett országoknak alternatív forrásokkal kell pótolniuk a kieső kapacitást, ami potenciálisan növelheti az importfüggőséget vagy a fosszilis energiahordozók felhasználását, ezzel további környezeti terhelést okozva.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása