Az egyetemi felvételi sikere után sok család szembesül a hallgatói lakhatás jelentős költségeivel, ami gyakran több tízmillió forintos kiadást jelenthet. A magyar ingatlanpiac, különösen az egyetemvárosokban, az elmúlt években példátlan dráguláson ment keresztül. Ez a helyzet komoly stratégiai döntések elé állítja a szülőket, akiknek mérlegelniük kell a lakásvásárlás és az albérlet közötti választást.
Az Ingatlan 360 sajtóeseményén szakértők értékelték a lakáspiacot, kiemelve, hogy az egyetemvárosok továbbra is a legkeresettebb területek közé tartoznak. Budapesten az átlagos négyzetméterár elérheti az 1,2–1,6 millió forintot, míg a havi albérleti díjak jellemzően 200–300 ezer forint között mozognak. Ez a drágulás nem csak a fővárosra jellemző, hanem a vidéki egyetemvárosokban is érezhető.
A felsőoktatásba készülő fiatalok lakhatása így már nem egyszerű pénzügyi, hanem komoly stratégiai kérdéssé vált a családok számára. A dilemma, hogy hosszú távon jobban megéri-e bérelni vagy inkább saját lakást vásárolni, sok szülő számára okoz fejtörést. Bár a piac növekedési üteme lassulni látszik, az árak továbbra is magasak, és a lakhatás kérdése a következő években sem lesz könnyebben megválaszolható.
Az elmúlt évtizedben a magyar lakásárak szinte példátlan mértékben emelkedtek, 2015 óta csaknem négyszeresükre nőttek, miközben az Európai Unióban átlagosan mindössze 65 százalékos drágulást mértek. Bár az MNB legfrissebb lakásárindexe szerint 2026 második negyedévében minden településtípuson mérséklődtek a lakásárak, a szakértők szerint a féktelen áremelkedés időszaka lassan véget érhet. Azonban ebből még korai lenne arra következtetni, hogy a lakásvásárlás vagy az albérlet hirtelen megfizethetőbbé válik.
Az MBH Elemzési Centrum szenior ágazati elemzője szerint 2026-ban országosan még mindig 8–13 százalék közötti lakásár-emelkedés várható. Ezzel párhuzamosan élénkül a lakásépítés: az építési engedélyek száma egyetlen év alatt 64 százalékkal nőtt, Budapesten pedig tízéves csúcsra emelkedett az új lakások kínálata 2026 első negyedévében. Az elemzők az idei évben mintegy 15 ezer új lakás átadásával számolnak, 2027-re pedig ez a szám akár a 20 ezret is elérheti.
A finanszírozási oldalon sem várható lassulás, az MBH Bank szakértői szerint az Otthon Start program keretében idén mintegy 1800 milliárd forintnyi új hitel kerülhet kihelyezésre. Ez hozzávetőleg 50 ezer új szerződést jelenthet, ami a teljes lakáshitelpiacon 25–28 százalékos bővülést vetít előre. Mindez arra utal, hogy a piac újabb sebességbe kapcsol, csak ezúttal valamivel kisebb fordulatszámon.
Az egyetemvárosok továbbra is a magyar ingatlanpiac legforróbb pontjai közé tartoznak, és a drágulás nem korlátozódik a fővárosra. Az MBH Index elemzése szerint 2015 és 2025 között a budapesti Magdolnanegyedben több mint ötszörösükre, a Palotanegyedben 312, Külső-Erzsébetvárosban pedig 307 százalékkal emelkedtek a lakásárak. A vidéki egyetemi városok sem maradtak le: egyetlen év alatt Pécsen 28, Miskolcon közel 20, Debrecenben pedig 19 százalékkal nőttek az árak.
Debrecen vált a legdrágább vidéki egyetemvárossá, ahol az átlagos négyzetméterár megközelíti a 946 ezer forintot. Győrben átlagosan 850 ezer, Szegeden pedig 824 ezer forintot kérnek egy négyzetméterért. Ez azt jelenti, hogy a fővárost elhagyva sem garantált az olcsóbb lakhatás. A nagy kérdés továbbra is az, hogy hosszú távon jobban megéri-e lakást venni, mint évekig albérletet fizetni.
Molnár Zsolt, az MBH Jelzálogbank területvezetője szerint piaci hitelből finanszírozott lakásvásárlás esetén a bérléssel szembeni előny sok helyen csak hosszú, akár tíz évet meghaladó időtávon jelentkezik. Kedvezményes hitel és részleges kiadás esetén azonban a megtérülési idő jelentősen csökkenhet. A döntés tehát a családok hosszú távú terveitől függ, nem csupán a pillanatnyi matematikától.
Az albérletpiac sem kínál olcsó menekülőutat. Bár az Otthon Start program indulása érezhetően visszafogta a bérlakáspiacot, az egyetemek közvetlen közelében ez alig látszik az árakon. Budapesten egy átlagos egyetemi albérletért havonta 205–304 ezer forintot kérnek, míg Debrecenben 200 ezer, Szegeden és Pécsen pedig nagyjából 150 ezer forint körül alakulnak a havi díjak. Egy hallgató diplomaszerzéséig a család könnyen több millió forintot költhet kizárólag lakbérre.
A drágulás mögött nem szezonális hatások állnak, hanem az, hogy az egyetemvárosok tartós foglalkoztatási és gazdasági központokká váltak. Ez folyamatos keresletet biztosít a lakás- és bérlakáspiacon egész évben. Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője szerint a nyári hónapokban további 1–5 százalékos bérletidíj-emelkedés sem lenne meglepő.
Van azonban egy apró repedés ezen a túlfűtöttnek tűnő piacon: miközben az árak továbbra is magasak, a kereslet már nem nő ugyanazzal a lendülettel. Az MNB felmérése szerint Budapesten és a vidéki városokban 2026 második negyedévében 0,6 százalékkal mérséklődtek a lakásárak, a községekben pedig 2,8 százalékos árcsökkenés volt megfigyelhető. Debrecenben, Szegeden és Miskolcon is egyre több kiadó lakás jelenik meg a piacon, ami a kereslet lassulására utalhat.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása