Donald Trump hatalmas, mintegy 1,4 milliárd dollárra becsült kriptovaluta-vagyona vált a legfőbb akadállyá az Egyesült Államokban a digitális eszközökre vonatkozó átfogó szabályozás elfogadásában. A Bloomberg által is megírt helyzet szerint a demokrata szenátorok szigorúbb előírásokat követelnek, különösen az etikai normák és a fogyasztóvédelem terén, hivatkozva a Trumpot és családját érintő, kriptovalutákkal kapcsolatos állítólagos csalásokra.
A héten a szenátusban előterjesztett javaslatot a demokraták és számos fogyasztóvédelmi szervezet szinte azonnal elvetette. Véleményük szerint a tervezet a jelenlegi formájában nem akadályozná meg Trumpot vagy családját abban, hogy továbbra is jelentős hasznot húzzanak memecoinjaikból és egyéb kriptoügyleteikből. A törvény elfogadásához Trumpnak legalább hét demokrata szenátor támogatására lenne szüksége, ami a jelenlegi állás szerint nehezen elérhetőnek tűnik.
Etikai aggályok és a végrehajtás kérdése
Az etikai szabályozás kiemelt fontosságú pontként jelent meg a vitában. Angela Alsobrooks, Maryland állam demokrata szenátora hangsúlyozta, hogy ez az alapvető kérdés a jogszabály megalkotásakor. A demokraták különösen ellenzik azt a rendelkezést, amely az új etikai szabályozás elsődleges végrehajtójának a – szerintük Trumphoz hű – Igazságügyi Minisztériumot jelölné ki. Attól tartanak, hogy ez megakadályozná az államügyészeket abban, hogy független ellenőrző szervként működjenek, és biztosítsák a pártatlan jogérvényesítést. A Fehér Ház ezzel szemben következetesen azt kommunikálja, hogy Trump nem vesz részt családja kriptovállalkozásainak irányításában.
A demokrata kritikusok szerint a javasolt etikai rendelkezések öt kiskaput tartalmaznak, amelyek lehetővé tennék Trump számára, hogy továbbra is profitáljon meglévő kriptovállalkozásaiból, új befektetéseiből, memecoin-bevételeiből és személyes kriptoportfóliójából. Az aggodalmakat erősíti, hogy Trump 2025-ben, elnöki hivatalba való visszatérése után több mint 1,16 milliárd dollár bevételre tett szert kriptovaluta-értékesítésekből és memecoinokhoz kapcsolódó jogdíjakból. Ez az összeg a Kormányzati Etikai Hivatal (Office of Government Ethics) által közzétett vagyonnyilatkozatból derült ki, és újabb kérdéseket vetett fel az összeférhetetlenség kapcsán.
Trump kriptoérdekeltségei és vagyonkezelése
A nyilvánosságra hozott adatok szerint Trump 2025-ben több mint 1,4 milliárd dollár bevételre tett szert családi kriptoprojektjeiből, mint például a World Liberty Financialből és a Trump-mémcoinokból. Érdekesség, hogy a Reuters elemzése szerint a kriptovalutákból származó bevételekkel párhuzamosan az elnök részvény- és kötvényportfóliója legalább a négyszeresére nőtt. 2025 végén már 703 millió és 2,6 milliárd dollár közötti összeget tartott hagyományos pénzügyi eszközökben, szemben a 2024 végi 225 és 608 millió dollár közötti értékkel. Ez a vagyonkezelési stratégia – melynek során a kriptóbevételek jelentős részét kevésbé kockázatos eszközökbe csatornázták át – arra utalhat, hogy Trump maga sem bízik teljes mértékben a kriptovalutákban mint magánvagyona elsődleges tárolóeszközében. A vagyonnyilatkozatok értéksávokat adnak meg pontos összegek helyett, ami megnehezíti a pontos elosztás meghatározását.
Kompromisszumkeresés és a törvényhozási menetrend
Ruben Gallego arizonai demokrata szenátor és Thom Tillis észak-karolinai republikánus szenátor bejelentették, hogy egy kompromisszumos etikai javaslaton dolgoznak, bár részleteket egyelőre nem hoztak nyilvánosságra. Mindkét párt szenátorai szerint a közelgő tárgyalások kulcsfontosságúak ahhoz, hogy a törvényjavaslat még idén Trump asztalára kerülhessen aláírásra. Azonban John Thune, a szenátusi többség vezetője szkeptikus, és úgy véli, hogy a Clarity Act néven ismert jogszabály nem fog átmenni az augusztusi szünet előtt, amelynek határideje augusztus 7. A törvényjavaslat elfogadásához 60 szenátusi szavazatra van szükség.
A demokrata tárgyalók további változtatásokat követelnek a törvényjavaslat egyéb részeiben is, beleértve a fogyasztóvédelmi és az illegális pénzmosás elleni intézkedéseket. Fogyasztóvédelmi szervezetek, mint például a Better Markets, súlyos kritikákat fogalmaztak meg a Clarity Act-tel szemben. Szerintük a törvénytervezet nem biztosít megfelelő védelmet a befektetők számára, legitimálja az iparág kockázatos gyakorlatait, és aláássa a pénzügyi piacok integritását. Az iparág évek óta várja, hogy Washington tisztázza a tokenek értékpapír vagy áru besorolását, a szabályozó hatóságok joghatóságát, valamint a tőzsdék és kibocsátók működési szabályait. A Clarity Act célja éppen ezen kérdések rendezése lenne, de a jelenlegi patthelyzet miatt a digitális eszközök piacának szabályozása továbbra is bizonytalan marad.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása