Fideszes és KDNP-s parlamenti képviselők az Alkotmánybírósághoz fordultak, kezdeményezve a Magyar Péter vezette új kormány által elfogadott, az uniós források megszerzését célzó törvény megsemmisítését. Az indítványozók álláspontja szerint a jogszabály elfogadását nem előzte meg érdemi egyeztetés, és sérti az intézmények függetlenségét. A beadvány időzítése kritikus, mivel augusztus végéig több mint 5900 milliárd forintnyi uniós támogatás lehívására van szükség, melynek sorsa most az Alkotmánybíróság döntésétől függ.
A Fidesz és a KDNP képviselői utólagos normakontroll keretében fordultak az Alkotmánybírósághoz. Kérelmük elsődlegesen a teljes jogszabály, valamint az Alaptörvény tizenhatodik módosításának egy cikkelyének megsemmisítését célozza. Az indítványozók érvelése szerint a törvény elfogadása során elmaradtak a szükséges társadalmi és intézményi egyeztetések.
Példaként említik, hogy az Országos Bírói Tanács a parlamenti benyújtás előtt mindössze három perccel kapta meg a tervezetet, ami szerintük nem teszi lehetővé az érdemi véleményezést. Az indítvány hangsúlyozza, hogy az uniós források megszerzésének célja nem igazolhatja a jogalkotási garanciák figyelmen kívül hagyását. Kiemelik továbbá, hogy a korrupcióellenes intézményrendszer hitelességének megőrzéséhez éppen a szabályos eljárás betartása szükséges.
Amennyiben az Alkotmánybíróság nem semmisíti meg a teljes törvényt, az indítványozók másodlagos kérelmükben bizonyos rendelkezéscsoportok törlését szorgalmazzák. Ezek a területek korábban Bóka János volt európai uniós ügyekért felelős miniszter, a Fidesz jelenlegi frakcióvezetője által is vitatottnak minősültek. Ide tartozik a vagyonnyilatkozati rendszer, az Integritás Hatóság ehhez kapcsolódó jogkörei, valamint a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok, azaz a KEKVA-k.
Magyarországnak összesen 27 jogállamisági feltételt, úgynevezett szupermérföldkövet kell teljesítenie ahhoz, hogy hozzáférjen a 16,4 milliárd eurónyi uniós forráshoz. Ebből az összegből 10 milliárd eurót a helyreállítási alap tesz ki, melynek kifizetési feltételeit sürgősen, augusztus végéig rendezni kell. Ezeket a vállalásokat még az előző, Fidesz–KDNP-kormány tette az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalások során.
Azonban a folyamat tavaly év végére gyakorlatilag megrekedt, ami jelentős lemaradást eredményezett a feltételek teljesítésében. A májusban hivatalba lépett új kabinetnek így rohamtempóban kell behozni ezt a késedelmet. Magyar Péter miniszterelnök május végén állapodott meg Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével a feltételek teljesítésének ütemezéséről. A most megtámadott jogszabály ennek az egyezségnek a végrehajtását hivatott szolgálni, biztosítva a szükséges jogi kereteket a vállalások teljesítéséhez.
A vagyonnyilatkozatok és az Integritás Hatóság kapcsán a beadvány kifogásolja, hogy alkotmányosan védett tisztségviselők, mint a parlamenti képviselők, a bírók vagy az ügyészek felett külső szervek mondhatnának ítéletet. Az indítvány szerint ez a saját, szigorú eljárási rendjük alkalmazása helyett történne, ami sérti az alkotmányos védelmüket és függetlenségüket. Ez a kifogás a hatalmi ágak szétválasztásának elvét érinti.
A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (KEKVA-k) esetében a Fidesz és a KDNP nem az uniós források megszerzéséhez kötött elvárásokat, például az átláthatóság és az összeférhetetlenségi szabályok szigorítását támadja. Véleményük szerint a valódi problémát az jelenti, hogy a jogszabály az alapítványok teljes, több lépcsőben történő kivezetését is előírja. Ez a rendelkezés a Tisza Párt választási programjával összhangban áll.
A beadvány alapján az alapítványok teljes kivezetése egyoldalúan kiüresíti a magánalapítók jogi helyzetét, ami az indítványozók szerint alkotmányos aggályokat vet fel. A KEKVA-k létrehozása az előző kormányzati ciklus egyik meghatározó lépése volt, és a mostani jogszabály jelentős változást hozna a működésükben. Az Alkotmánybíróság döntése tehát alapvetően befolyásolhatja a jogállamisági reformok jövőjét és az uniós források lehívásának tempóját, valamint az érintett intézmények működését.
Az Alkotmánybíróság döntése kulcsfontosságú lesz a magyarországi uniós források sorsa szempontjából, hiszen a határidő sürgető. A jogszabály megsemmisítése, vagy akár csak egyes részeinek törlése további késedelmeket okozhat a források lehívásában. Az augusztus végi határidő közeledtével a több mint 5900 milliárd forintnyi támogatás elvesztésének kockázata jelentős.
A beadvány rávilágít a jogalkotási folyamat átláthatóságával és az intézményi egyeztetések fontosságával kapcsolatos aggodalmakra, amelyek alapvetőek a jogállamiság szempontjából. Az ügy kimenetele nemcsak a kormány és az ellenzék közötti politikai feszültségeket tükrözi, hanem a jogállamisági elvek alkalmazásának értelmezésére is hatással lehet. Az Alkotmánybíróság határozata precedenst teremthet a jövőbeni jogalkotási folyamatokra nézve is, különösen az uniós kötelezettségek teljesítése során, és befolyásolhatja a magyar-EU viszony alakulását.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása