Magyarországon a klímaváltozás jelei egyre markánsabban mutatkoznak, a 2026-os június hónap a mérések kezdete óta a második legmelegebbnek bizonyult. A HungaroMet által közzétett adatok szerint az országos havi középhőmérséklet elérte a 22,5 Celsius-fokot, ami 1901 óta nem látott érték. Ez a tendencia egyértelműen jelzi a felmelegedés gyorsuló ütemét a régióban.
A hónap végén bekövetkezett intenzív hőhullám során több hőmérsékleti rekord is megdőlt. Különösen kiemelkedő volt június 30-a, amikor Szécsényben 42 Celsius-fokot mértek, ezzel új országos abszolút melegrekord született. Ez az adat rávilágít a szélsőséges időjárási jelenségek erősödésére és gyakoriságának növekedésére.
Budapesten is rendkívüli volt a helyzet a júniusi hőhullám idején. A fővárosban tizenkét egymást követő napon haladta meg a napi középhőmérséklet a 27 Celsius-fokot. Bár 2024-ben mértek ennél hosszabb, tizenhárom napos időszakot, az idei hőhullám intenzitása felülmúlta a korábbiakat.
A legmagasabb napi középhőmérséklet elérte a 34 Celsius-fokot, és az időszak intenzitása rekordot döntött a HungaroMet által vizsgált hasonló események között. Ez azt jelenti, hogy bár a tartósan meleg napok száma nem volt abszolút rekord, a hőség mértéke és ereje példátlan volt.
A hosszabb távú meteorológiai adatok is egyértelmű felmelegedési trendet mutatnak. Az országos átlagban legalább 27 Celsius-fokos napi középhőmérsékletű napok éves száma jelentősen emelkedett: 1901 és 2025 között átlagosan 3,3 nappal nőtt ez az érték. Míg a múlt század első évtizedeiben, valamint az 1970-es években előfordultak olyan évek, amikor egyetlen ilyen napot sem regisztráltak, addig 2024-ben már tizenöt ilyen napot jegyeztek fel.
Ez a statisztika jól szemlélteti a melegedés mértékét és a forró napok számának drasztikus növekedését az elmúlt évtizedekben.
A szélsőséges hőség elsősorban Magyarország délkeleti régióit érinti a leggyakrabban, ide tartozik a Kiskunság, a Nagykunság és a Körös–Maros köze. Ezeken a területeken a lakosság és a környezet egyaránt fokozottan ki van téve a magas hőmérséklet okozta kihívásoknak.
A tartósan magas nappali és éjszakai hőmérséklet komoly terhelést jelent az emberi szervezet számára, különösen az idősek és a krónikus betegek esetében. Emellett az ökoszisztémákra is jelentős nyomás nehezedik. A hőhullámokkal gyakran együtt járó aszályos időszakok pedig egyre nagyobb kihívást jelentenek a mezőgazdaság és a vízgazdálkodás számára, veszélyeztetve a terméshozamokat és a vízellátást.
A HungaroMet szakértői szerint a mostanihoz hasonló hőhullámok egyértelműen arra utalnak, hogy a jövőben gyakrabban kell számítani hosszabb és intenzívebb forró időszakokra. Ezért elengedhetetlen a felkészülés az éghajlatváltozás várható következményeire, és a megfelelő adaptációs stratégiák kidolgozása a lakosság és a gazdaság védelme érdekében.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása