A Dél-kínai-tengeren, a Second Thomas-zátonynál (Kínában Ren'ai-zátonyként, a Fülöp-szigeteken Ayungin-zátonyként ismert) július 20-án újabb összecsapásra került sor a Fülöp-szigeteki és kínai fegyveres testületek motorcsónakjai között. Az incidens során mindkét fél a másikat vádolta a provokációval, ami tovább fokozza a pattanásig feszült helyzetet a stratégiailag fontos vízi úton. Ez a zátony körüli konfliktus Kína regionális terjeszkedési törekvéseinek egyik legfontosabb ütközőpontjává vált, mivel Peking a Dél-kínai-tenger mintegy 90 százalékát magáénak követeli az úgynevezett „kilencpontos vonal” alapján.
A Second Thomas-zátony a Fülöp-szigetekhez tartozó Palawan szigettől mintegy 105 tengeri mérföldre (közel 200 kilométerre) fekszik. Ez egy sekélytengeri terület, ahol a sziklák és korallok nem emelkednek a vízfelszín fölé, kivéve egyetlen, szándékosan zátonyra futtatott második világháborús hajó, a BRP Sierra Madre roncsát. Ezt a roncsot a Fülöp-szigetek haditengerészete helyőrségi állomásként használja.
A BRP Sierra Madre 1999 óta áll a zátonynál, és azóta jelentősen kikezdte a tengervíz. A hajó állagmegóvása érdekében a közeljövőben komoly beruházásokra lesz szükség, különben könnyen az enyészeté lehet. Manila számára azonban ennél is nagyobb fejtörést okoz Kína egyre határozottabb fellépése a térségben, amellyel területi követeléseit igyekszik érvényre juttatni. Ebben a törekvésben kulcsszerepet játszik az apró helyőrség.
A Spratly-szigetek északkeleti részén, ahol a Second Thomas-zátony is található, évek óta állandóak a fegyveres testületek közötti villongások. Kína a Dél-kínai-tenger nagy részére vonatkozó igényét történelmi jogokra alapozza, amit a nemzetközi jog nem ismer el. A 2016-os hágai nemzetközi döntőbíróság például elutasította Kína „kilencpontos vonal” elméletét, azonban Peking ezt nem fogadja el.
A konfliktus nem csupán a Fülöp-szigetek és Kína közötti területi vitáról szól, hanem egy jóval tágabb regionális hatalmi játszma része is. Ebben a játszmában az Egyesült Államok, a Fülöp-szigetek szövetségese, a háttérből figyeli az eseményeket. Az amerikai-fülöp-szigeteki védelmi szerződés értelmében az Egyesült Államoknak kötelessége segítséget nyújtani szövetségesének, amennyiben azt támadás éri. Ez a helyzet potenciálisan egy szélesebb körű konfliktus kiindulópontjává válhat, ha a „vörös vonalakat” átlépik.
A kínai haditengerészet és parti őrség egyre agresszívebb taktikákat alkalmaz, beleértve a vízágyúk használatát és a hajók ütköztetését, hogy megakadályozza a Fülöp-szigeteki utánpótlás célba jutását a BRP Sierra Madre-hoz. Ezek az akciók nemzetközi felháborodást váltanak ki, és aggodalmakat ébresztenek a hajózás szabadságával és a regionális stabilitással kapcsolatban. A Fülöp-szigetek folyamatosan igyekszik fenntartani a jelenlétét a zátonynál, ezzel is megerősítve szuverenitását a vitatott területen.
A nemzetközi közösség aggodalommal figyeli a Dél-kínai-tengeren zajló eseményeket, mivel a térség kulcsfontosságú a globális kereskedelem szempontjából. A feszültség enyhítésére irányuló diplomáciai erőfeszítések eddig nem hoztak áttörést, és a felek továbbra is kitartanak álláspontjaik mellett. A helyzet további eszkalációja súlyos következményekkel járhat a régió és a globális geopolitika számára egyaránt.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása