A világpiaci nyersolaj ára jelentős mértékben emelkedett, a Brent típusú kőolaj hordónkénti jegyzése 4,5 százalékos ugrást követően meghaladta a 97 dollárt, ezzel új hathetes csúcsra érve. Ez a drágulás egy hosszabb távú trendbe illeszkedik, hiszen július eleje óta az olaj ára már 36 százalékkal növekedett. Az áremelkedés fő mozgatórugója a Közel-Keleten fokozódó geopolitikai feszültség, amely egyre erősebben táplálja az ellátási láncok zavaraitól való félelmeket a globális piacokon.
A térségben tapasztalható kiélezett helyzet több konkrét eseményben is megmutatkozott. Az Egyesült Államok részéről Donald Trump elnök figyelmeztetést adott ki, miszerint Washington kész lenne iráni infrastruktúra elleni támadásokra, amennyiben Teherán a stratégiailag kulcsfontosságú Hormuzi-szoroson áthaladó hajókat venné célba. Erre az iráni vezetés azonnali megtorlást helyezett kilátásba, amely az Egyesült Államokhoz köthető regionális energetikai létesítményeket célozná, tovább növelve ezzel a potenciális konfliktus mértékét és a piaci bizonytalanságot.
A feszültség újabb frontja nyílt meg a Vörös-tengeren, ahol húszi fegyveresek rakétákkal és drónokkal hajtottak végre támadást két szaúdi olajszállító hajó ellen. Ez az incidens azért is kiemelten fontos, mert ez volt az első közvetlen tankerellenes támadás ezen a vízi útvonalon. Az esemény súlyos aggodalmakat vetett fel Szaúd-Arábia olajexportjának egyik fontos alternatív útvonalának biztonságával kapcsolatban, amely a Hormuzi-szoros esetleges lezárása esetén kulcsfontosságú lenne.
Az eszkaláció tehát egyidejűleg növelte a hajózási kockázatokat mind a Vörös-tengeren, mind pedig a Hormuzi-szorosban, amelyek a globális olajkereskedelem létfontosságú artériái.
Az amerikai erők eközben a tizenkettedik egymást követő napon hajtottak végre csapásokat iráni célpontok ellen, ami a katonai konfrontáció folyamatos jellegére utal a térségben. Miközben a katonai akciók zajlottak, Washington és Teherán egyaránt igyekezett csillapítani a béketárgyalásokkal kapcsolatos túlzott várakozásokat. Ez a hozzáállás arra enged következtetni, hogy a konfliktus gyors és békés rendezésére vonatkozó remények egyelőre alaptalanok, és a feszült helyzet várhatóan fennmarad.
Az említett események összessége jelentősen hozzájárult az olajpiaci volatilitás növekedéséhez és az árak meredek emelkedéséhez. A piaci elemzők továbbra is kiemelt figyelemmel kísérik a Közel-Keleti fejleményeket, mivel a régió stabilitása közvetlen és azonnali hatással van a globális energiaellátás biztonságára és az olajárak további alakulására. Az ellátási zavaroktól való félelem továbbra is meghatározó tényező marad az olajpiacon, amíg a geopolitikai feszültségek nem mutatnak tartós enyhülést.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása