Montenegró európai uniós csatlakozási folyamatát kétoldalú viták árnyékolják be, miután Horvátország egyértelmű feltételeket szabott Podgorica számára. A horvát kül- és Európa-ügyi minisztérium szerdán közölte, hogy a vitás ügyek rendezése nélkül akadályba ütközhet Montenegró uniós tagsága. Ez a nyilatkozat Marta Kos bővítésért felelős uniós biztos zágrábi tárgyalásait követően látott napvilágot.
A horvát fél már 2024 végén párbeszédet kezdeményezett a nyitott kérdések lezárásáról. Zágráb hangsúlyozza, hogy a jószomszédi kapcsolatok az uniós bővítési folyamat alapvető politikai feltételei közé tartoznak, amit Montenegró tárgyalási kerete is rögzít. Az Európai Unió nem kíván kétoldalú vitákat importálni, ezért a nyitott kérdéseket még a csatlakozási folyamat lezárása előtt rendezni kell.
Horvátország eddig türelmet és megértést tanúsított, de most konkrét lépéseket vár a montenegrói kormánytól. A követelések széles skálát ölelnek fel, a délszláv háborúk idejéből származó sérelmektől kezdve a tulajdonjogi és határvitákig.
A horvát követelések részletei
A horvát követelések között szerepel az egykori montenegrói fogolytáborokban fogva tartott horvát rabok kárpótlása. Ezen felül Horvátország a délszláv háborúkban eltűnt tizennégy ember felkutatását, a háborús bűncselekmények kivizsgálását, valamint a Montenegróban vagyonuktól megfosztott horvát családok tulajdonjogi ügyeinek rendezését várja.
Kiemelt vitás pont a morinji volt fogolytábornál elhelyezett emléktábla ügye. A táblát a délszláv háború idején Morinjban fogva tartott horvát civilek és katonák emlékére állították, de felirata Montenegróban vitát váltott ki. Horvátország ragaszkodik az emléktábla megőrzéséhez.
További követelés a kotori uszoda nevének megváltoztatása. Az uszoda 2021 óta Zoran Dzimi Gopcevic vízilabdázó nevét viseli, aki horvát közlések szerint őrként szolgált a morinji táborban. A morinji tábort a Jugoszláv Néphadsereg működtette 1991 és 1992 között, ahol mintegy háromszáz horvát katonát és civilt tartottak fogva, és több rabot bántalmaztak. Az ügyben egy montenegrói bíróság négy volt jugoszláv katonát ítélt jogerősen szabadságvesztésre.
A horvát fél emellett visszaköveteli a Jadran katonai oktatóhajót, amely 1991-ben került Montenegróba nagyjavításra, és azóta is ott tartózkodik. A hajó a montenegrói haditengerészet büszkesége lett.
Határkérdések is rendezésre várnak, például a Prevlaka-félsziget státusza, amely a 2002-es ideiglenes megállapodás óta horvát ellenőrzés alatt áll. A két ország közötti tengeri jogok megállapítása szintén hátráltatja a rendezést.
A posztjugoszláv emlékezetpolitikai konfliktusok is a vitás ügyek közé tartoznak. Az egyik jelentős eset az volt, amikor Montenegró 2024-ben határozatot hozott, melyben a II. világháborús jasenovaci koncentrációs tábort népirtás helyszíneként emelte be a történelmi diskurzusba. Ez a döntés válasz volt egy, az ENSZ által elfogadott, a srebrenicai népirtást elítélő határozatra, és Montenegró számára megkérdőjelezhetővé tette a horvátországi borzalmak elismerését.
Montenegró uniós ambíciói
Montenegró azt reméli, hogy 2026 végéig lezárja valamennyi csatlakozási fejezetét, és 2028-ban az Európai Unió tagjává válik. Az országot az EU bővítési folyamatának legelőrehaladottabb jelöltjének tekintik. Azonban a csatlakozási szerződést valamennyi tagállamnak, így Horvátországnak is jóvá kell hagynia, ami Zágráb számára lehetőséget ad saját politikai céljainak érvényesítésére.
A horvát minisztérium szerint az év végéig hátralévő néhány hónapban fel kell gyorsítani az egyeztetéseket a vitás ügyek rendezése érdekében.
📰 Forrás: Magyar Hírlap — Eredeti cikk elolvasása