A magyar Országgyűlés várhatóan augusztus 31-én hoz döntést a módosított médiatörvény értelmében megalakuló Független Közmédia Testület összetételéről. Ezzel egyidejűleg elindul a Médiatanács új tagjainak és elnökének kiválasztási folyamata is, melyet egy szakmai szervezeteket is magában foglaló eseti bizottság segít majd.
A július 26-án hatályba lépett jogszabály alapján létrehozandó Független Közmédia Testületbe a kormánypártok és az ellenzék egyaránt három-három tagot delegálhat. További három tagot médiaszakmai szervezetek jelölhetnek. Radnai Márk, az Országgyűlés kulturális bizottságának alelnöke ismertette a részletes menetrendet, mely szerint a képviselőcsoportoknak augusztus 23-ig kell megnevezniük jelöltjeiket.
A jelölési határidő lejártát követően a bizottság nyilvános meghallgatásokat tart, majd javaslatát az Országgyűlés elé terjeszti. A parlament a tervek szerint augusztus utolsó napján hozza meg a végső döntést a testület tagjairól. Ezzel párhuzamosan zajlik a héttagú Médiatanács megújítása is, ahová a kormánypárti és az ellenzéki képviselőcsoportok szintén három-három tagot delegálhatnak, szintén augusztus 23-ig.
A Médiatanács elnökét nyílt pályázaton keresztül választják ki. A pályázati felhívás szövegéről a kulturális bizottság július végén dönt, a harmincnapos határidejű pályázatot pedig augusztus elejéig közzéteszik a Magyar Közlönyben, valamint legalább öt nagy elérésű sajtótermékben. A teljes kiválasztási folyamat lebonyolítására augusztus végén egy eseti jelölőbizottság alakul.
Az eseti bizottságban a kormánypártok három, az ellenzék két politikussal képviselteti magát. Emellett egy-egy tagot delegálhat a Magyar Lapkiadók Egyesülete, az Önszabályozó Reklám Testület, a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete, valamint a Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesülete is. Ez a testület nyilvános ülésen hallgatja meg az összes tag- és elnökjelöltet, majd a kiválasztott személyeket a kulturális bizottság elé terjeszti.
A kulturális bizottság szeptember közepén tartja meg a saját, szintén nyilvános meghallgatásait, ezt követően pedig megteszi a végső javaslatát az Országgyűlésnek a Médiatanács tagjaira és elnökére vonatkozóan.
Az új jogszabályi keretek megteremtése és az új testületek felállítása a magyar médiafelügyeleti rendszer átalakításának részét képezi. A módosított médiatörvény célja a közszolgálati média működésének és függetlenségének biztosítása, valamint a szélesebb médiapiac szabályozásának korszerűsítése.
A Független Közmédia Testület a közszolgálati média tulajdonosi és felügyeleti szerveként funkcionál majd. Feladata a közmédia működésének biztosítása és függetlenségének védelme. A testület gyakorolja a tulajdonosi jogokat a Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt., valamint az MTI Nonprofit Zrt. felett, ellenőrzi a közszolgálati alapelvek és célok teljesülését, és évente független szakértőkkel vizsgáltatja felül a közmédia tartalmi tevékenységét.
Ezzel szemben a Médiatanács az NMHH önálló hatáskörű, az Országgyűlés felügyelete alatt működő médiaigazgatási és felügyeleti szerve. Ellenőrzi a médiaszolgáltatók jogszerű működését, eljár többek között a gyermekvédelmi, reklám- és műsorkvóta-szabályok, valamint a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményeinek megsértése esetén. A testület pályáztatja a rádiós médiaszolgáltatási jogosultságokat, figyelemmel kíséri a médiapiaci koncentrációt és a piac sokszínűségét.
A Médiatanács műsorfigyelő szolgálatot működtet, továbbá részt vesz a médiatudatosság fejlesztésében és véleményezi a médiát érintő jogszabálytervezeteket. Összefoglalva, míg a Független Közmédia Testület kifejezetten a közszolgálati médiacégek működését és gazdálkodását felügyeli, addig a Médiatanács hatósági jogköre a tágabb magyar médiapiacra terjed ki, szabályozva annak működését és sokszínűségét.
Az új testületek felállítása és a tagok kiválasztása jelentős hatással lesz a magyar médiarendszer működésére és felügyeletére. A Független Közmédia Testület a közszolgálati média stratégiai irányításáért, míg a Médiatanács a teljes médiaágazat szabályozásáért felel majd.
A komplex jelölési és kiválasztási folyamatok, melyekben politikai és szakmai szereplők is részt vesznek, a médiafelügyelet átláthatóságát és kiegyensúlyozottságát hivatottak biztosítani. A parlamenti döntések várhatóan meghatározzák a magyar média jövőbeli kereteit és működési elveit.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása