A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) körüli támogatási botrányban Hankó Balázs volt kulturális miniszter és Orbán Viktor, a Fidesz elnöke is megerősítette, hogy kormányzati döntés állt a 17 milliárd forintos keret felszabadítása mögött. A két politikus nyilatkozatai azonban jelentősen eltérnek abban, hogy ki viseli a felelősséget a konkrét támogatási döntésekért, miközben az ügyben büntetőeljárás is folyik.
A kormányzati álláspont szerint a pénz felhasználásának célja a populáris kultúra és a helyi közösségi programok támogatása volt, továbbá az országos arányos elosztás, elkerülve a nagyvárosok és kiemelt intézmények túlsúlyát. Mindkét fél „koncepciós eljárásnak” minősítette a nyomozást, amely a jogszabályok és belső előírások súlyos megsértésének gyanújával indult több mint ezer esetben, összesen mintegy 17 milliárd forintot meghaladó támogatás odaítélése kapcsán.
Hankó Balázs a Gödöllői Híreknek adott interjújában kifejtette, hogy egy tavalyi kormánydöntés értelmében a 2025-ös és 2026-os évben felszabadított NKA-maradvány biztosította a 10+7 milliárd forintos támogatást. Ez az összeg a kulturális támogatások mintegy 1%-át tette ki, és a kormány célja a helyi közösségépítő, populáris kultúra támogatása volt. A volt miniszter hangsúlyozta, hogy a támogatási kérelmeket a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő (NKT) ellenőrizte, majd egy ideiglenes kollégium döntött róluk, az NKA alelnökének egyetértésével, ő pedig miniszterként végrehajtotta és aláírta a döntéseket.
Orbán Viktor az RTL Híradónak szintén elismerte, hogy a kormány nem csupán a pénzügyi keretet biztosította, hanem tartalmi és területi elvárásokat is megfogalmazott. Ezek között szerepelt, hogy a forrásokat populáris kultúrára kell fordítani, és az országban arányosan kell szétosztani, elkerülve a kizárólagos nagyvárosi vagy kiemelt intézményi juttatásokat. A Fidesz elnöke azonban különválasztotta ezeket a kormányzati elvárásokat a konkrét támogatási döntésektől, kijelentve, hogy a kabinet csak az irányokat szabta meg, de nem döntött a pontos kedvezményezettekről. Ezzel a felelősséget az NKA döntéshozóira hárította, miközben védelmébe vette őket, mondván, jól végezték a munkájukat és „semmi rosszat nem tettek”.
A Nemzeti Kulturális Alap finanszírozási mechanizmusa és a támogatások elosztásának folyamata régóta vita tárgyát képezi. A mostani ügy középpontjában egy tavalyi kormánydöntés áll, amely felszabadította az NKA 2025-ös és 2026-os évekre szánt maradványát, összesen 17 milliárd forint értékben. Hankó Balázs szerint ez a döntés egyértelműen kijelölte a források eredetét és felhasználási célját, és ő miniszterként ennek végrehajtásáért felelt.
A volt miniszter által leírt eljárásrend szerint a pályázatok szakmai, jogi és pénzügyi ellenőrzése az NKT feladata volt, majd egy ideiglenes kollégium hozta meg a döntéseket, amelyekhez az NKA alelnöke is hozzájárult. Hankó Balázs állítása szerint ő politikai vezetőként nem a kedvezményezetteket választotta ki, hanem egy többszereplős folyamat eredményeként született döntéseket írta alá. Orbán Viktor ezzel szemben hangsúlyozta, hogy a kormány csak a stratégiai irányokat határozta meg, de a konkrét projektek és előadók kiválasztása már az NKA belső döntéshozóinak hatásköre volt.
Az NKA-támogatások körüli vita jelentős politikai és jogi súllyal bír, mivel egyrészt rávilágít a kormányzati felelősség és a végrehajtó szervek autonómiája közötti feszültségre. A két vezető politikus eltérő felelősségértelmezése azt mutatja, hogy a hatalmi struktúrákban hogyan próbálják egymásra hárítani a terhet egy vitatott ügyben. Ez a helyzet aláássa a közbizalmat a kulturális támogatási rendszer átláthatóságában és integritásában.
Másrészt a büntetőeljárás ténye és a gyanú súlyossága (több mint ezer esetben, 17 milliárd forintot meghaladó összegben elkövetett jogszabálysértés) azt jelzi, hogy nem csupán politikai nézeteltérésről van szó, hanem potenciálisan súlyos jogi visszaélésekről. Az ügy rávilágít a közpénzek elosztásának ellenőrzési mechanizmusainak fontosságára és a döntéshozók elszámoltathatóságának szükségességére. A kulturális szektor számára is komoly következményekkel járhat, ha a támogatási rendszer jogszerűsége megkérdőjeleződik.
Az ügyben indult nyomozás már konkrét intézkedésekhez vezetett. Június végén a bíróság elrendelte több kulcsfontosságú személy letartóztatását, köztük Bús Balázs, az NKA volt alelnöke, Ughy Attila, a Lechner Tudásközpont egykori tanácsadója, a Kiemelt Kulturális Programok Ideiglenes Kollégiumának két további tagja, valamint a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő főigazgatója és kabinetvezetője is érintett. Ezek a letartóztatások jelzik a nyomozás komolyságát és a gyanú megalapozottságát.
A nyomozás során a Fidesz szervereit is lefoglalták, ami tovább bonyolítja a helyzetet és politikai dimenziót ad az ügynek. A folyamatban lévő büntetőeljárás eredménye jelentős hatással lehet a magyar kulturális finanszírozási rendszerre, a politikai felelősségvállalásra és az érintett személyek, valamint szervezetek jövőjére. Az ügy kimenetele meghatározó lehet a közpénzek átlátható és jogszerű felhasználása szempontjából.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása