Magyarországon a lakhatási válság egyre súlyosabb méreteket ölt, különösen a fővárosban és a nagyobb településeken. Az ingatlanárak és a bérleti díjak drasztikus emelkedése már a középosztályt is jelentősen érinti, ami komoly kihívások elé állítja a lakáskeresőket. Ebben a feszült piaci környezetben számos szakmai fórum látna megoldást a bérházak és társasházak földalatti szintjein üresen álló, jelenleg leginkább tárolóként funkcionáló helyiségek lakáscélú átalakításában.
Korábban nyomós érvek szóltak az alagsori lakások kialakítása ellen, amelyek elsősorban műszaki és egészségügyi kockázatokat jelentettek. A természetes fény hiánya, az elégtelen szellőzésből adódó penészedés, a beázás veszélye, valamint a talajból szivárgó radongáz mind komoly problémát jelenthetett. Ezek a tényezők hosszú ideig indokolták a szigorú szabályozást és a lakáscélú hasznosítás korlátozását.
Az elmúlt évtizedek technológiai fejlődése azonban paradigmaváltást hozott. A modern épületgépészet mára képes orvosolni ezeket a hagyományos akadályokat. A hővisszanyerős szellőztető rendszerek biztosítják a megfelelő légcserét és megakadályozzák a penészedést. Az aktív talajgáz-elszívó rendszerek hatékonyan kezelik a radongáz problémáját, míg a modern vízszigetelő anyagok megóvják az ingatlanokat a beázástól. Emellett a természetes fényt imitáló, dinamikus LED-világítások képesek pótolni a hiányzó napfényt, komfortosabbá téve az alagsori tereket.
A technológiai lehetőségek ellenére a Közlekedési és Beruházási Minisztérium egyértelművé tette, hogy nem tervezi az alagsori lakások kialakítására vonatkozó előírások lazítását. A tárca álláspontja szerint sem anyagi, sem eljárási változtatásokra nincs szükség. A jelenlegi szabályozási keretek több ponton is akadályozzák a tárolóként használt földalatti helyiségek lakáscélú átalakítását.
Az egyik legfontosabb korlát a huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségeknél előírt 2,7 méteres átlagos belmagasság, amelyet számos régi épületben nem lehet teljesíteni. Ezen felül a jogszabályok közvetlen ablaknyílást és természetes szellőzést követelnek meg, ami azt jelenti, hogy a fejlett gépi szellőztető és világítási rendszerek nem számítanak egyenrangú megoldásnak a hatályos előírások szerint.
A minisztérium érvelése szerint a meglévő keretek megfelelőek, és az új lakások kialakítása többletterhelést jelentene a helyi infrastruktúrára, valamint a parkolási kapacitásokra. Ezen okokból kifolyólag országos felmérés sem készül a magántulajdonban lévő alagsorok hasznosítási lehetőségeiről, mivel a tárca ezt csak az állami vagyonba tartozó ingatlanok esetében tartja indokoltnak.
A szabályozási korlátok mellett pénzügyi akadályok is nehezítik az alagsori ingatlanok lakáscélú hasznosítását. A bankok kockázatosabb fedezetként kezelik ezeket az ingatlanokat, ami azt eredményezi, hogy a lakásvásárlók magasabb önerővel és szigorúbb hitelfeltételekkel szembesülnek. Ez a helyzet még olyan állami támogatási programok, mint a CSOK Plusz és az Otthon Start Program ellenére is fennáll, tovább csökkentve az ilyen típusú beruházások vonzerejét.
Összességében tehát, bár a modern technológia lehetővé tenné lakások ezreinek felszabadítását a kihasználatlan alagsori terekben, a szigorú szabályozás és a minisztérium merev álláspontja gátat szab ennek a potenciális megoldásnak a lakhatási válság enyhítésére. A téma várhatóan a Portfolio Property Investment Forum konferencián is napirendre kerül.
Forrás: Portfolio.hu
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása