Marco Rossi, a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya, nyári szabadságának egy részét Szicíliában, Szirakúza óvárosában, Ortigiában töltötte családjával. A pihenő végeztével visszatér Budapestre, majd Nyíregyházán lesz a szabolcsiak idénynyitó mérkőzésén. A vakáció befejeztével a közelmúltban lezárult 23. világbajnokság eseményeit is értékelte.
Rossi elmondta, hogy bár nem szerencsés azon polemizálni, hogy a magyar válogatottnak helye lett volna-e a világbajnokságon, mégis fizikai fájdalmat érzett egyes mérkőzések megtekintésekor. Úgy vélte, a magyar csapat is képes lett volna hasonlóan, sőt, akár jobban is játszani. Kiemelte, hogy a kijutás elmaradása részben saját hibájukból, részben külső körülmények miatt történt, és bár voltak gyengébb csapatok a tornán, ez nem mentség a sikertelenségre.
A szövetségi kapitány kritikusan nyilatkozott a FIFA helyelosztási rendszeréről, szerinte Európa jóval több helyet érdemelne a 48 csapatos mezőnyben, mint a jelenlegi 16. Rámutatott, hogy a negyeddöntőben hat európai és mindössze két Európán kívüli válogatott szerepelt, melyek Marokkó és Argentína voltak. Véleménye szerint minimum 24 hely járna az öreg kontinensnek, mivel a FIFA-nak érdeke, hogy a többi földrész is bőségesen kapjon helyeket.
Rossi hozzátette, hogy a magyar válogatott a FIFA világranglistáján a 39. helyen áll, ami a 48-as mezőnyben helyet biztosítana. Elutasította azokat a gúnyos megjegyzéseket, amelyek szerint csak 96 csapatos világbajnokságon lehetne a magyar csapat résztvevő. A 48-as létszámot jónak tartja, de arányosabb földrészelosztással. Hangsúlyozta, hogy véleménye nem a magyar válogatott sikertelensége miatt alakult ki, és szerinte a magyar csapat nem lógott volna ki a világbajnokság mezőnyéből, sőt, több gyengébb csapatot is látott.
Spanyolország 2010 után másodszor lett világbajnok, mindössze egyetlen gólt kapva nyolc mérkőzésén, ami Rossi szerint teljesen megérdemelt győzelem volt. A spanyol válogatott régóta a labdabirtokláson, azon belül is az ellenfél térfelén történő labdabirtokláson és a magas letámadáson alapuló futballt játssza. Ez a játékstílus a spanyolok vérében van, és az ellenfél térfelén szerzett labdák szinte automatikusan gólhelyzeteket teremtenek.
Rossi felhívta a figyelmet arra, hogy az egyes posztokon talán nem feltétlenül a spanyoloknak vannak a legjobb játékosaik, de csapatként rendkívül dominánsak. Példaként említette Rodrit, Yamalt és Dembélét, utalva arra, hogy a franciáknak és az angoloknak is vannak hasonlóan kiemelkedő egyéniségeik. Ennek ellenére Spanyolország lett a világbajnok, mert taktikailag messze felülmúlták ellenfeleiket.
A spanyol csapatkapitány, Rodri példáján keresztül Rossi a csapatjátékosok felbecsülhetetlen értékét hangsúlyozta. Rodri nem egy csillogó labdazsonglőr, nem ontja a gólokat, de az értéke akkor mutatkozik meg igazán, amikor hiányzik. A Manchester City gyakorlatilag verhetetlen volt, amíg Rodri játszott, majd beleszürkült a Premier League mezőnyébe, amikor egy évig sérülés miatt nem léphetett pályára.
Visszatérése után Rodri világbajnoki címre vezette hazája válogatottját, ezzel is bizonyítva, mekkora futballista. Rossi érdekes párhuzamot vont önmaga és Luis de la Fuente, a Spanyolországot veretlen világbajnokká vezető szövetségi kapitány között. Az első, humoros hasonlóság a kopaszságuk, de emellett mindketten kerülik a reflektorfényt, és hasonló pályafutásuk van.
Mindketten alsóbb osztályú csapatokat edzettek, elbocsátották őket, majd nem egészen fiatalon mosolygott rájuk a szerencse. De la Fuente 2013-ban kapott szerződést a spanyol szövetségtől, és a korosztályos, majd a felnőtt válogatottakat is sikerre vitte. Rossi 2018-ban kapott szerződést Csányi úrtól, és bár világbajnokságot nem nyert, büszke a két Európa-bajnoki kijutásra, melyet a magyar válogatottal elért.
Rossi elmondta, hogy már nagyon hiányzott neki a futball, a világbajnokság mérkőzéseit is melankóliával vegyes nosztalgiával nézte. Éppen ezért nagyon örül annak, hogy pénteken elkezdődik a Fizz Liga, és a hétvégén már személyesen is kint lesz több mérkőzésen. Nagy reményeket fűz a fiatal magyar játékosokhoz, mind azokhoz, akik itthon játszanak, mind azokhoz, akiket külföldre vittek.
A kapitány nem kívánt neveket említeni, hogy senkinek se pakoljon felesleges terhet a vállára. Ugyanakkor úgy érzi, több újonc vagy majdnem újonc játékos is stabilizálhatja a helyét a válogatottban a közeljövőben.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása