A Közlekedési és Beruházási Minisztérium bejelentette a Baross Gábor Vasútfejlesztési Tervet, amelynek keretében 3550 milliárd forintos beruházás valósul meg a magyar vasúthálózatban 2035-ig. A nagyszabású program célja a hazai vasút modernizálása, a járműpark megújítása és a szolgáltatások színvonalának emelése. A fejlesztések finanszírozása uniós forrásokból, hitelekből és koncessziós konstrukciókból történik.
A Baross Gábor Vasútfejlesztési Terv öt fő célkitűzést fogalmaz meg: versenyképes eljutást biztosítani minden megyeszékhelyre, megbízható regionális hálózatot kialakítani vidéken, vonzó elővárosi forgalmat teremteni a nagyvárosi ingázóknak, a kamionforgalmat átterelni a vasútra, valamint a vasutat bekapcsolni a nemzetközi vérkeringésbe, előkészítve a reptéri vasút megvalósítását. A program teljes költségvetése 3550 milliárd forint, amelyet 2035-ig használnak fel.
A finanszírozási struktúra több pillérre épül: 1100 milliárd forint kohéziós forrásból, 700 milliárd forint helyreállítási alapból (RRF), 400 milliárd forint az Európai Beruházási Bank hiteléből, és további 400 milliárd forint koncessziós keretek között valósul meg. Emellett már 950 milliárd forintnyi kötelezettségvállalás született a 2028 és 2034 közötti uniós költségvetési ciklus projektjeinek előkészítésére.
A minisztérium értékelése szerint ez a forrásbevonás és a tervek megvalósítása történelmi léptékű modernizációt jelent a hazai vasút számára. A Működő és Emberséges Magyarország Program részeként induló Baross Gábor Terv a járműbeszerzésekre, az utazási sebesség növelésére és a zéró kibocsátású szolgáltatások arányának emelésére fókuszál.
A magyar vasúti és HÉV-járműpark évtizedes lemaradással küzd, ami jelentős korszerűsítést tesz szükségessé. Magyar Péter tájékoztatása szerint a MÁV és a HÉV szerelvényeinek átlagéletkora jelenleg 43 év, míg a nem InterCity minőségű személykocsiké eléri az 50 évet. Ez az elöregedett géppark rontja az utazási élményt és hiányosságokat mutat az alapvető kényelmi és higiéniai szolgáltatások terén.
Az ülőhelyek 46 százalékánál hiányzik a klímaberendezés vagy légjavító rendszer, és a járművek mindössze 32 százaléka rendelkezik modern, zárt rendszerű mellékhelyiséggel. Az utastájékoztatás terén is jelentős hiányosságok tapasztalhatók, mivel a szerelvények 73 százalékában nincsenek utastájékoztató képernyők.
A hozzáférhetőség is problémás, ugyanis a vasúti férőhelyeknek mindössze egyharmada akadálymentesített. Ezek a hiányosságok sürgetővé teszik a járműpark és az infrastruktúra átfogó megújítását, amelyre a Baross Gábor Terv ad választ.
A Baross Gábor Terv alapvető célkitűzései a Működő és Emberséges Magyarország Program vállalásainak szerves részét képezik, és jelentős javulást ígérnek a hazai vasúti közlekedésben. Vitézy Dávid elmondása szerint a tervek szerint egy évtizeden belül a felére csökkentenék a vasúti kocsik és mozdonyok jelenlegi, 40-50 éves átlagéletkorát. Ezáltal modernebb, kényelmesebb és megbízhatóbb járművek állnának az utasok rendelkezésére.
A menetidő rövidítése érdekében a fővonalakon olyan fejlesztéseket hajtanának végre, amelyek lehetővé teszik a pályák számára a 160-200 km/órás sebességet. Ezáltal elérhetővé válna az autópályás közlekedéssel is versenyképes, állomástól állomásig mért, legalább 100 km/órás átlagsebesség. A gyorsabb és hatékonyabb közlekedés hozzájárulhat a vasút népszerűségének növeléséhez.
A program egy országos vasútvillamosítási projektet is magában foglal, amelynek eredményeként a zéró kibocsátású szolgáltatások aránya 50 százalékra növekedne. Ez a környezetbarát megközelítés támogatja a fenntartható közlekedési célokat és csökkenti a vasúti közlekedés ökológiai lábnyomát.
A Baross Gábor Vasútfejlesztési Terv a magyar vasút hosszú távú versenyképességét hivatott megalapozni, integrálva a hazai hálózatot a nemzetközi vérkeringésbe. A beruházások révén nemcsak a járműpark és az infrastruktúra újul meg, hanem javul az utazási komfort, a menetrendszerűség és a szolgáltatások minősége is. A program hozzájárulhat a vasút szerepének erősítéséhez a személy- és áruszállításban egyaránt.
A jelentős uniós és egyéb források bevonása, valamint a hosszú távú kötelezettségvállalások stabil alapot biztosítanak a fejlesztések folyamatos megvalósításához. A tervek szerint a modernizáció eredményeként a vasút vonzóbb alternatívává válhat az autós és kamionos közlekedéssel szemben, elősegítve a fenntarthatóbb közlekedési módok elterjedését Magyarországon.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása