A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa a várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal, 5,75 százalékra mérsékelte az alapkamatot keddi ülésén. A döntést követően Varga Mihály jegybankelnök sajtótájékoztatón értékelte a gazdasági helyzetet, kiemelve, hogy a júniusi inflációs adatok a vártnál is kedvezőbben alakultak. Ez a fejlemény, valamint a hazai eszközök alacsony kockázati felára támogatja a jegybank további monetáris lazítási lehetőségeit.
A Monetáris Tanács egyhangúlag szavazta meg az alapkamat csökkentését, ami eltér az előző két ülés gyakorlatától, ahol még voltak ellenszavazatok. A jegybanki közlemény szerint a döntést elsősorban a júniusi, a várakozásoknál is alacsonyabb inflációs dinamika tette lehetővé. Emellett a lakossági inflációs várakozások mérséklődése és a hazai eszközök tartósan alacsony kockázati felára is hozzájárult a kamatvágáshoz.
Varga Mihály hangsúlyozta, hogy az áremelkedési ütem júniusi lassulása főként az élelmiszerek árdinamikájának mérséklődéséhez köthető. A jegybank adatai szerint az élelmiszerárak tavaly júniushoz képest 3 százalékkal csökkentek. Az infláció 1,7 százalékra mérséklődött júniusban, ami visszafogott áremelkedési nyomást jelez a gazdaságban.
Az MNB júniusi előretekintő iránymutatása nem változott a mostani döntéssel. A jegybank továbbra is a pozitív reálkamat biztosításával járul hozzá az ország finanszírozásához és az árstabilitás eléréséhez. Varga Mihály szerint a pozitív reálkamat eloszlatja a finanszírozással kapcsolatos kételyeket, és nem tartja túl magasnak a magyar reálkamatot.
A forint árfolyamát illetően a jegybankelnök megjegyezte, hogy júniushoz képest történt egy érdemi gyengülés, de az árfolyamot nem tekinti sem erősnek, sem gyengének. A stabil és kiszámítható árfolyam mindenki érdeke, és a legfontosabb, hogy az elmúlt éveket jellemző nagy kilengések ne térjenek vissza. Bár a nemzetközi kockázatkerülés gyengítette a forintot, az euró árfolyama továbbra is 360 körül stabil, ami hozzájárul az inflációs várakozások horgonyzásához.
A kamatcsökkentés és az alacsony infláció kedvező befektetői környezetet teremthet. Varga Mihály szerint a kamatpálya érdemben javulhat befektetői szempontból a következő időszakban. A jegybanknak továbbra is inflációs célja van, melyet stabilan és fenntarthatóan kíván elérni és fenntartani, nem pedig árfolyamcélt követ.
A makrogazdasági kilátások a júniusban előre jelzettnek megfelelően alakultak. A folyó fizetési mérleg 2026-ban átmenetileg enyhe deficitet mutathat, majd egyensúlyi szint körül alakulhat. A hazai eszközök kockázati felárai tartósan alacsonyan maradtak, bár ezeket a költségvetés helyzete, az euróbevezetési kilátások, valamint a nemzetközi geopolitikai helyzet befolyásolhatják.
A Monetáris Tanács a kedvező folyamatok fennmaradása esetén további kamatcsökkentésre lát teret a nyár folyamán. A folytatásról, valamint a kamatciklus további alakulásáról a szeptemberi Inflációs jelentés alapján döntenek majd. A közel-keleti háború kiújulása ugyan óvatosságra intheti a jegybankot, de augusztusban várhatóan tovább csökkenhet a kamatszint, ha nem romlik jelentősen a nemzetközi hangulat.
Az élelmiszerárstop kérdésében a kormány döntésén múlik, mikor és hogyan foglalkoznak vele. Varga Mihály fenntartja korábbi álláspontját, miszerint az intézkedés kivezetése jelenleg nem okozna komoly inflációs megrázkódtatást. A nemzetközi monetáris politikát illetően az EKB és a Fed esetében a piac az év végéig egy-egy kamatemelést áraz, bár az olajárak alakulásával párhuzamosan ezek a várakozások ingadoztak az elmúlt hetekben.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása