A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa keddi ülésén a piaci várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal, 5,75%-ra csökkentette az alapkamatot. Varga Mihály jegybankelnök a döntést követően tartott tájékoztatóján kiemelte, hogy a júniusi inflációs adatok a vártnál is kedvezőbben alakultak. Ez a kedvező inflációs dinamika teret enged a további monetáris lazításnak, miközben a jegybank továbbra is elkötelezett az árstabilitás fenntartása mellett.
A Monetáris Tanács egyhangúlag szavazta meg a kamatcsökkentést, ami az elmúlt két üléstől eltérő konszenzust jelez. A döntést főként a júniusi, a várakozásoknál is alacsonyabb inflációs dinamika, a lakossági inflációs várakozások mérséklődése, valamint a hazai eszközök tartósan alacsony kockázati felára támogatta. Az infláció júniusban 1,7%-ra mérséklődött, ami továbbra is nagyon visszafogott áremelkedési nyomást jelez a gazdaságban.
Az áremelkedési ütem júniusi mérséklődése elsősorban az élelmiszerek lassuló árdinamikájához köthető, a jegybank besorolása szerint tavaly júniushoz képest 3%-kal csökkentek az élelmiszerárak. A jegybanki közlemény hangsúlyozta, hogy az energiaárak esetleges újbóli emelkedése ellenére is van tér további kamatvágásra. Összességében a makrogazdasági kilátások a júniusban előre jelzettnek megfelelően alakultak, ami megerősíti a jegybanki döntés alapját.
A jegybank kiemelt feladata a pozitív reálkamat biztosítása, amely elengedhetetlen az ország finanszírozásához és az árstabilitás eléréséhez. Varga Mihály szerint a pozitív reálkamat megszüntette a finanszírozással kapcsolatos kételyeket, és hangsúlyozta, hogy az MNB-nek inflációs célja van, nem pedig forintárfolyam-célja, amelyet stabilan és fenntarthatóan kívánnak elérni. Ez a célkitűzés vezérli a monetáris politikai döntéseket.
A lakossági inflációs várakozások az év eleje óta folyamatosan csökkentek, melynek hátterében a tavaly óta erősödő forint és az alacsonyabb tényinfláció áll. Annak ellenére, hogy a nemzetközi kockázatkerülés hatására a forint időnként gyengült, az euró árfolyama továbbra is stabilan 360 környékén alakul. Ez az árfolyamstabilitás jelentősen hozzájárul az inflációs várakozások horgonyzásához, támogatva a jegybanki célokat.
Varga Mihály szerint a kamatpálya befektetői szempontból érdemben javulhat a következő időszakban, ami növelheti a magyar állampapírok és egyéb eszközök vonzerejét. A folyó fizetési mérleg tekintetében a jegybanki prognózis szerint 2026-ban átmenetileg enyhe deficit mutatkozhat, majd ezt követően egyensúlyi szint környékén stabilizálódhat. Ez a kilátás a gazdaság hosszú távú egyensúlyának fenntarthatóságát jelzi.
Az élelmiszerek árstopjának kérdésével kapcsolatban a kormány döntése a meghatározó, azonban a jegybankelnök fenntartotta júniusi megállapítását. Eszerint az intézkedés kivezetése jelenleg nem okozna komoly inflációs megrázkódtatást az inflációs kilátások szempontjából. Ez a vélemény arra utal, hogy a jegybank szerint az inflációs nyomás már kellően enyhült ahhoz, hogy az árszabályozás nélküli piaci működés is stabil maradjon.
A Monetáris Tanács a kedvező folyamatok fennmaradása esetén további kamatcsökkentésre lát teret a nyár folyamán, a folytatásról pedig a szeptemberi Inflációs jelentés friss előrejelzései alapján dönthet. Ez a megközelítés biztosítja a jegybank számára a rugalmasságot a gazdasági környezet változásaihoz való alkalmazkodásban. A kockázati felárat előretekintve a költségvetés helyzete, az euróbevezetési kilátások, valamint a nemzetközi geopolitikai helyzet befolyásolhatják.
A nemzetközi monetáris politikát illetően az Európai Központi Bank (EKB) és az amerikai Fed esetében a piac az év végéig egy-egy kamatemelést áraz. Ezek a kamatemelési várakozások az elmúlt hetekben az olajárak alakulásával párhuzamosan előbb enyhültek, majd újra emelkedtek. A közel-keleti háború kiújulása óvatosságra intheti a jegybankokat, de az MNB a hazai adatok és kilátások alapján lát teret a monetáris lazításra.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása