A portugál A Bola sportlap nemrégiben közzétett egy listát, amely a legutóbbi labdarúgó-világbajnokság 23 legnagyobb csalódását rangsorolja. Az összeállítás azonnal bejárta a nemzetközi sportsajtót és heves vitákat generált a közösségi oldalakon. A lista élén az uruguayi kapus, Fernando Muslera áll, akit sokan a torna legnagyobb negatív meglepetésének tartottak.
A rangsor nem csupán az élmezőny miatt vált beszédtémává, hanem számos ismert játékos szerepeltetése miatt is. Az első tízbe került például Joshua Kimmich, Josko Gvardiol, Gabriel Magalhaes és Piero Hincapié is. Különösen nagy visszhangot váltott ki Cristiano Ronaldo tizedik helyezése, aki a torna idején már 41 éves volt. Sokan úgy vélték, hogy a portugál klasszis három góljával és a válogatottban betöltött meghatározó szerepével nem érdemelte meg ezt a besorolást, még ha teljesítménye el is maradt fénykorától.
Hasonlóan megosztó volt Neymar tizenkilencedik helyezése, akinek a tornája valóban elmaradt a tőle elvárttól, ám sérülésekkel is küzdött. Ráadásul Brazília gyengébb szereplését nem lehet kizárólag az ő számlájára írni, hiszen Gabriel a negyedik, Raphinha pedig a huszonharmadik helyen is szerepel a listán a brazilok közül. A német válogatott játékosai kapták a legtöbb kritikát, hiszen négyen is felkerültek a 23-as listára: Kimmich a második, Jamal Musiala a hetedik, Leroy Sané a kilencedik, Manuel Neuer pedig a tizenkettedik helyen. Kimmich helyezése különösen nagy felháborodást váltott ki, mivel a Bayern Münchennel foglalkozó Bavarian Football Works szerint a középpályás kiegyensúlyozottan teljesített, annak ellenére, hogy több mérkőzésen nem a megszokott posztján játszott.
A cikk szerzője szerint az A Bola összeállítása inkább provokatív céllal készült, mint objektív rangsor. Musiala és Sané szerepeltetése is vitatható, hiszen Musiala például csak egy mérkőzésen nyújtott gyengébb teljesítményt. Manuel Neuer neve is sokakban kérdőjeleket vetett fel, mivel a kapus teljesítménye nem indokolta a csalódások közé sorolását. Még a német játékosoknál is nagyobb meglepetést okozott Declan Rice szerepeltetése, aki az angol válogatott egyik legjobbja volt több mérkőzésen. Az Arsenal középpályása sérüléssel küzdött a világbajnokságon, de egy gólja és két gólpassza mellett a teljesítményére sem lehetett panasz.
Arda Güler neve is felmerült a vitákban, mivel sokan inkább a torna kellemes meglepetései közé sorolták volna. Bár a török válogatott már a csoportkörben búcsúzott, a Real Madrid fiatal játékosa kreativitásával és váratlan megoldásaival kiemelkedett a mezőnyből. Az ilyen jellegű rangsorok szubjektív természete miatt a felsorolt nevek közül sokkal kapcsolatban megkérdőjelezték a beválogatás jogosságát, vagy legalábbis a sorrendet vitatták.
A nemzetek szerinti megoszlás is érdekesen alakult a listán. Németország vezeti ezt a nem túl hízelgő rangsort négy játékossal, ami a válogatott korai búcsújával is összefüggésbe hozható. Brazília, Portugália és Törökország egyaránt három-három futballistával képviselteti magát a csalódások között. A braziloktól Gabriel, Neymar és Raphinha került fel az összeállításba, ami a csapat várakozások alatti szereplését tükrözi. A portugálok közül Cristiano Ronaldo mellett Bruno Fernandes és Bernardo Silva is helyet kapott a listán, ami azt mutatja, hogy az A Bola saját válogatottjával sem bánt kesztyűs kézzel, és kritikus szemmel vizsgálta a játékosok teljesítményét.
Törökországból Arda Güler mellett Orkun Kökcü és Kenan Yildiz neve is szerepel a rangsorban. Ez a megoszlás rávilágít arra, hogy a csalódást okozó teljesítmények nem korlátozódtak egy-egy nemzetre, hanem több nagy futballnemzetet is érintettek. Az A Bola listája tehát nem csak egyéni teljesítményeket, hanem a válogatottak általános szereplését is tükrözi, és a játékosok kiválasztása mögött valószínűleg a csapatok eredményei is szerepet játszottak.
Az A Bola összeállítása egyértelműen elérte célját, hiszen óriási vitát generált a nemzetközi sportsajtóban és a közösségi oldalakon. A lista provokatív jellege, ahogy azt egyes elemzők is megjegyezték, hozzájárult ahhoz, hogy a foci szerelmesei és a szakértők is aktívan megvitassák a játékosok teljesítményét. A vita rávilágít arra, hogy a labdarúgásban a teljesítmény értékelése gyakran szubjektív, és a várakozások, a médiafigyelem, valamint a csapat eredményei mind befolyásolják a megítélést. Az ilyen listák éppen ezért mindig megosztóak, mivel nincsenek egyértelmű kritériumok a "csalódás" fogalmának meghatározására.
A rangsorban szereplő nevek, mint például Cristiano Ronaldo, Neymar vagy Joshua Kimmich, önmagukban is garantálták a nagy érdeklődést. A játékosok státusza és a róluk alkotott közvélemény gyakran ütközik az ilyen típusú, kritikus értékelésekkel. Ez a feszültség generálja a diskurzust, és tartja fenn az érdeklődést a sport iránt. A vita arról, hogy ki érdemelte meg a helyét a listán, és ki nem, rávilágít a sport elemzésének komplexitására és a szurkolói érzelmek erejére.
Az A Bola listája valószínűleg még hosszú ideig téma marad a futballvilágban, hiszen az ilyen összeállítások mindig alkalmat adnak a múltbeli teljesítmények újraértékelésére. A vita tovább folytatódik arról, hogy mennyire objektív egy ilyen rangsor, és mennyire befolyásolják azt a médiaérdekek vagy a provokáció szándéka. Az eset rávilágít arra, hogy a nagy sportesemények után mindig születnek majd hasonló, megosztó vélemények. A listák, mint ez is, hozzájárulnak a sport iránti folyamatos érdeklődés fenntartásához, és lehetőséget adnak a szurkolóknak, hogy saját véleményüket ütköztessék a szakértők és a média álláspontjával.
A jövőben is számíthatunk arra, hogy a nagy tornák után hasonló rangsorok látnak napvilágot, amelyek újra és újra felkavarják az állóvizet. Ezek a viták, még ha hevesek is, hozzátartoznak a sportkultúrához, és segítenek abban, hogy a játékosok és a csapatok teljesítményét különböző szempontokból is megvizsgáljuk. Az A Bola listája tehát nem csupán egy egyszerű rangsor, hanem egy katalizátor, amely elindította a diskurzust a világbajnokság utóéletéről.
📰 Forrás: Origo — Eredeti cikk elolvasása