Kawata Sóko, a nyugat-japán, mintegy 69 ezer lakosú Yawata város polgármestere az ország első hivatalban lévő városvezetője, aki szülési szabadságra vonul. A 33 évesen, 2023-ban megválasztott Kawata Japán legfiatalabb női polgármestere lett, és már megválasztásakor is tervezte a gyermekvállalást. Döntése nemzetközi figyelmet kapott, és széleskörű vitát indított el a japán társadalomban a nők politikai szerepvállalásáról és a nemek közötti egyenlőségről.
A polgármester elmondása szerint meglepődött, amikor rájött, hogy ő az első, aki ilyen lépésre szánja el magát. Ez a felismerés arra a következtetésre vezette, hogy eddig egyszerűen nem sok fiatal nő, vagy általában véve nő került polgármesteri pozícióba Japánban. Míg Yawata város alkalmazottai számára 16 hetes szülési szabadság garantált, a polgármesteri pozícióra vonatkozóan nem létezett hasonló protokoll, így Kawata maga volt kénytelen létrehozni egyet.
Mielőtt szülési szabadságra ment, Kawata Sóko egyik utolsó nyilvános feladatát a Yawata-i Taiko fesztiválon teljesítette. A hagyományoktól eltérően, várandósan nem a mikoshi, azaz a hordozható sintoista szentély tetején lovagolt, hanem mögötte sétált. Ez a gesztus is szimbolikus jelentőséggel bír a hagyományos szerepek felülvizsgálatában.
Japánban a nemek közötti szakadék továbbra is jelentős, különösen a férfiak által dominált politikai életben. A Világgazdasági Fórum legutóbbi jelentése szerint Japán a 148 ország közül a 118. helyen állt a nemi szakadék tekintetében, és a politikai felemelkedés kategóriájában a 125. helyet foglalta el. Bár az országban voltak már magas rangú női politikusok, a nők alulreprezentáltsága a vezető pozíciókban továbbra is égető probléma.
Kawata hangsúlyozta, hogy jelentős reformokra van szükség, különösen, ha az elöregedő Japán javítani kívánja a világ egyik legalacsonyabb születési arányát. A japán nők törvényileg körülbelül 14 hét szülési szabadságra jogosultak, és jellemzően bérük mintegy kétharmadát, valamint születési bónuszt kapnak. Egyes kormányzati alkalmazottak számára még kedvezőbb feltételek is biztosítottak.
A polgármester bejelentése komoly visszhangot váltott ki a társadalomban. A Yawata-i városháza mintegy 90 támogató és 70 ellenző üzenetet kapott a döntéssel kapcsolatban, ami jól mutatja a helyi vélemények megosztottságát. Az online térben is hatalmas hullámokat vetett a téma, több ezer bejegyzés született az X-en, és számos YouTube-videó is foglalkozott a kérdéssel, élesen kettéválasztva a hangnemet.
Egyesek szerint Kawata példát mutat, normalizálva a gyermekvállalást a politikai pályán, és rámutatva arra, hogy a rendszernek alkalmazkodnia kell a valós élethelyzetekhez. Mások azonban felelőtlennek tartják a döntést, és úgy vélik, egy vezetőnek ilyen esetben inkább le kellene mondania, vagy legalább a fizetését csökkenteni.
Kawata Sóko szerint azonban a vita valójában nem róla, hanem a japán közélet struktúráiról szól. A támadások megerősítették benne, hogy a probléma rendszerszintű, és rávilágítottak arra, mennyi diszkrimináció létezik még mindig. Japánban régóta ismert jelenség a „matahara”, azaz a várandós vagy kisgyermekes nők munkahelyi hátrányos megkülönböztetése. Szakértők szerint sok nő még mindig azért nem vállal hosszabb szabadságot, mert félti a karrierjét.
Kyoko Morisawa, Tokió Shinagawa kerületének polgármestere úgy véli, Japánnak több Kawatához hasonló fiatal anyára van szüksége a politikai életben, különösen a gyorsan csökkenő népesség körülményei között. Kawata reményét fejezte ki, hogy döntése más nőket is bátorít majd a politikai pályára, és hozzájárul egy olyan társadalom kialakításához, ahol a nőknek nem kell választaniuk a karrier és a család között.
📰 Forrás: Magyar Hírlap — Eredeti cikk elolvasása