A kotorékozás, mint vadászati módszer, egyre inkább a közbeszéd középpontjába kerül, miután Gajdos László, az élő környezetért felelős miniszter a betiltását kezdeményezte. Ez a lépés élénk vitát generált a természetvédelem, az állatjólét és a vadgazdálkodás szakértői között. A módszerrel szemben álló felek az állatkínzás lehetőségét vetik fel, míg támogatói a biológiai sokféleség megőrzésének elengedhetetlen eszközét látják benne.
Gajdos László miniszter közösségi oldalán jelentette be szándékát a kotorékvadászat megszüntetésére. Erre reagálva az Országos Magyar Vadászkamara elismerte, hogy a módszer szabályozása felülvizsgálatra szorul. Ugyanakkor a kamara ragaszkodik ahhoz, hogy a végső döntés tudományos alapokon és széleskörű szakmai egyeztetésen nyugodjon. A Vadászkamara már egyeztetéseket is folytatott az Élő Környezetért Felelős Minisztérium illetékes vezetőivel a kotorékvadászat esetleges betiltásának következményeiről és a ragadozógazdálkodás jelentőségéről.
A kotorékozás során speciálisan erre a feladatra tenyésztett kutyákat, úgynevezett kotorékebeket, például tacskókat vagy terriereket használnak. Ezek a kutyák segítenek felkutatni a föld alatti üregekben élő ragadozókat, főként rókákat és borzokat. Eredetileg a háziállatok védelmét szolgálta ez a módszer, de ma már elsősorban a vadállomány és a veszélyeztetett fajok megóvása a célja. A ragadozók, mint a rókák, rendkívül jól alkalmazkodnak, így állományuk az elmúlt évtizedekben jelentősen megnövekedett. Korábban mérgezést és gázosítást is alkalmaztak a gyérítésükre, de ezeket természetvédelmi okokból betiltották. A kotorékozás előnye, hogy célzottabb és kisebb környezeti terheléssel járhat, mint a korábbi, kevésbé szelektív eljárások.
Dr. Szőcs Tímea vadegészségügyi állatorvos, akit a WeLoveDogz is megkeresett a témában, hangsúlyozza, hogy a biológiai sokféleség megőrzése érdekében szükség van a ragadozóállomány bizonyos mértékű kontrollálására. Az opportunista ragadozók, mint a rókák, borzok, nyestkutyák és mosómedvék, rendkívül gyorsan szaporodnak és alkalmazkodnak, így állományuk aránytalanul megnőhet a kevésbé alkalmazkodóképes fajokhoz képest. Ez a jelenség különösen veszélyezteti az őshonos, sérülékeny és gyakran fokozottan védett fajokat, például a túzokot, melynek magyarországi megmaradását a rókák és borzok különösen fenyegetik. A túzokok, melyek száma országszerte csökken, ráadásul kevésbé ismertek a nagyközönség számára, így fenyegető kipusztulásuk nem éri el a közösségi ingerküszöböt. A szakember kiemeli, hogy a közvélemény gyakran kedvesnek ítéli a kisrókát, miközben a kevésbé ismert, veszélyeztetett madárfajok, mint a túzokcsibe vagy a nagy póling, nem kapnak hasonló figyelmet. Egyetlen róka is jelentős pusztítást végezhet a fészkekben a költési időszakban, naponta több csibét is elkapva az alig száz kikelt egyedből. Dr. Szőcs Tímea szerint nem az éves kilövési szám a lényeg, hanem az, hogy a kritikus időszakokban, például áprilisban és májusban, a túzokok költőhelyein ne legyenek jelen ezek a ragadozók. A ragadozóállomány kontrollálása, ellentétben az élőhelyek pusztulásával, egy olyan tényező, amelyet az ember képes befolyásolni a biodiverzitás védelmében.
A kotorékozás ellenzői aggódnak a módszer során mind a kutyák, mind a vadállatok számára fennálló sérülésveszély miatt. Ezért kiemelik a szakszerű alkalmazás és az állatjóléti szempontok szigorú betartásának fontosságát. A szakemberek ugyanakkor rámutatnak, hogy a kotorékozás nem öncélú vadászat, hanem egy olyan eszköz, amely bizonyos körülmények között a természetvédelmi célokat szolgálhatja. A módszer így egy összetett kérdéskör része, mely magában foglalja a vadászati hagyományokat, a kotorékebek tenyésztésének történetét és a modern természetvédelmi elveket. Az Országos Magyar Vadászkamara álláspontja szerint a kotorékvadászat bizonyos esetekben nélkülözhetetlen lehet, különösen a belterületeken megjelenő ragadozók kezelésében, ahol más módszerek korlátozottan alkalmazhatók. A kamara közleménye szerint a vita tehát folytatódik, és a jövőbeni szabályozás várhatóan a tudományos érvek és a szakmai párbeszéd eredményeként születik meg, figyelembe véve a természetvédelmi és állatjóléti szempontokat egyaránt.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása