A délkelet-törökországi Göbekli Tepe régészeti lelőhelye, amely mintegy 12 000 éves múltra tekint vissza, a holocén korszak kezdetén, a gleccserek visszahúzódása után jött létre. Ez a monumentális komplexum a világ legrégebbi ismert templomaként tartják számon, és T-alakú kőoszlopokkal van tele, amelyeket állat- és absztrakt szimbólumok díszítenek. Az elmúlt években új értelmezések láttak napvilágot a faragványokkal kapcsolatban, amelyek felvetik a kérdést, vajon a helyszín egy ősi üstökösbecsapódás emlékét is őrzi-e, amely közel 13 000 évvel ezelőtt történhetett.
Az egyik legjelentősebb elmélet, amelyet Martin Sweatman, az Edinburgh-i Egyetem kutatója vezet, azt sugallja, hogy a Göbekli Tepe egyik kőoszlopán található faragványok egy üstökösbecsapódást ábrázolnak, amely i.e. 10 850 körül következett be. Ezt az eseményt gyakran a Younger Dryas becsapódási hipotézisként emlegetik, amely szerint egy üstökös vagy annak töredékei csapódtak a Földbe, hirtelen és jelentős éghajlati lehűlést okozva. Ez a mini jégkorszakként is ismert időszak globális következményekkel járt, regionális kihalási eseményeket indított el, és számos állatfaj, különösen a nagy testű emlősök, mint a gyapjas mamutok és a kardfogú tigrisek, pusztultak ki.
Az elmélet szerint ez a katasztrófa nemcsak az éghajlatot változtatta meg drámaian, hanem az emberi civilizáció fejlődésére is hatással lehetett. Egyes kutatók úgy vélik, hogy az esemény kiválthatta a neolitikus forradalmat, ösztönözve a mezőgazdaság fejlődését, hogy az emberek megbirkózzanak a hidegebb éghajlattal. Martin Sweatman szerint a Göbekli Tepe lakói éles megfigyelői voltak az égboltnak, ami érthető, tekintettel arra, hogy világukat egy üstökösbecsapódás pusztította el. Az általuk látottak rögzítésére tett kísérleteik akár az írás fejlődésének első lépései is lehettek évezredekkel később.
Az elméletet alátámasztó bizonyítékok között szerepel a Göbekli Tepe-i „Keselyűkő” (43-as oszlop) faragványainak elemzése. A kutatók szerint a kőoszlopon lévő ábrák csillagképeket és asztronómiai eseményeket, köztük az üstökös becsapódását is rögzíthetik. Sweatman csapata újraértelmezte a Göbekli Tepe több oszlopán található V-alakú szimbólumokat, azt javasolva, hogy ezek a jelek napokat jelölhetnek, így egy 365 napos szoláris naptárat alkothatnak. Egyik oszlopon például egy 365 napos évet azonosítottak, amely 12 holdhónapból és 11 kiegészítő napból áll, ami a szoláris évhez szükséges. A Keselyűkövön ábrázolt ragadozó madár nyakán is V-szimbólum látható, amely a nyári napforduló akkori csillagképét reprezentálhatta.
Emellett más oszlopokon is felfedeztek olyan faragványokat, amelyek kozmikus eseményeket ábrázolhatnak, és a Tauridák meteorrajt is feltételezik, mint az ősi üstökösbecsapódás lehetséges forrását. A kutatók úgy vélik, hogy a templomi faragványok azt mutatják, hogy az ősi civilizációk pontosan rögzítették a dátumokat, megfigyelve a csillagképek mozgását az égen az év különböző időszakaiban. Ez az ismeret 10 000 évvel megelőzte Hipparkhosz ókori görög csillagász felfedezését a Föld tengelyének precessziójáról.
Az elmélet azonban nem mentes a vitáktól és a kritikáktól. A kritikusok azzal érvelnek, hogy nincs egyértelmű kráter, amely a feltételezett becsapódáshoz kapcsolódna, és egyesek szerint a Younger Dryas lehűlési időszakának más magyarázatai is lehetnek, amelyek nem kapcsolódnak üstököshöz. Sweatman korábbi megállapításait a Göbekli Tepén ásató régészek is vitatták, és az újabb elemzéseinek is vannak ellenzői. Például a Nebra égi korongon látható üstökös ábrázolásának értelmezése is vitatott, mások mitológiai hajót vagy szivárványt látnak benne.
A tudományos közösségben folyamatosan zajlik a vita a Younger Dryas becsapódási hipotézisről, és a Göbekli Tepe faragványainak értelmezéséről. Bár az elmélet számos érdekes bizonyítékot mutat be, további kutatásokra és egyértelműbb régészeti vagy geológiai bizonyítékokra van szükség ahhoz, hogy széles körben elfogadottá váljon. A Göbekli Tepe azonban továbbra is egyedülálló ablakot kínál az emberiség korai civilizációinak asztronómiai ismereteibe és a kozmoszról alkotott elképzeléseibe.
📰 Forrás: Magyar Hírlap — Eredeti cikk elolvasása