Az ukrán katonai hírszerzés (HUR) jelentése szerint Oroszország tervszerű etnocídiumot, azaz kulturális népirtást hajt végre a megszállt ukrán területeken. Az EuroMaidan Press által közölt információk alapján Moszkva célja az ukrán identitás felszámolása és a helyi lakosság lecserélése orosz, valamint közép-ázsiai és észak-kaukázusi telepesekkel.
Az ukrán katonai hírszerzés adatai szerint a megszállt Krím félszigeten és Szevasztopolban 2026 júliusára már mintegy 200-300 ezer etnikai orosz él. A moszkvai vezetés hosszú távú gyarmatosítási tervei, melyek egészen 2036-ig és 2042-ig terjednek, rendkívül kedvező feltételekkel csábítják az orosz lakosságot a félszigetre. Ennek részeként a helyi hatóságok azt tervezik, hogy 2042-ig kizárólag Szevasztopolba további 130 ezer orosz állampolgárt telepítenek át.
A megszállt Donyecki területen a természetes népességfogyás 2025-ben ezrelékenként -9,9 volt, ami 2,4-szer rosszabb mutató az oroszországi átlagnál. A Donyec-medence lakossága tíz év alatt közel a harmadával csökkent, a 2001-es mintegy 7,37 millióról 2024 elejére nagyjából 3,75 millióra apadt.
Ezzel párhuzamosan Moszkva különféle programokkal, kedvezményekkel és anyagi ösztönzőkkel támogatja saját állampolgárainak betelepülését. Ennek eredményeként 2024-ben a megszállt donyecki, luhanszki, zaporizzsjai és herszoni régiókban már 200 ezer etnikai orosz és mintegy 100 ezer közép-ázsiai, illetve kaukázusi vendégmunkás élt. 2026 eleje óta pedig csak a megszállt Donyecki területen újabb 10 ezer külföldi munkavállalót vettek nyilvántartásba.
Az ukrán lakosság helyzete a hírszerzés szerint katasztrofálissá vált, ugyanis a rendkívül alacsony születési és a kiugróan magas halálozási arány egyaránt messze meghaladja az amúgy is kedvezőtlen oroszországi átlagot. A népességfogyást a magas halálozás mellett az elvándorlás is gyorsítja.
Ezt a folyamatot a fegyveres harcok, az egészségügyi és szociális ellátórendszer összeomlása, a politikai megtorlások, az erőszakos eloroszosítás, a megszálló hadseregbe való kényszerbesorozás, valamint a tulajdonjogok teljes hiánya hajtja. Ezek a tényezők együttesen hozzájárulnak a helyi ukrán lakosság számának drasztikus csökkenéséhez és az életkörülmények romlásához.
A betelepített oroszok többsége a közigazgatásban, a rendfenntartó és megtorló szerveknél, valamint a közszférában helyezkedik el. Jellemzően orvosokról, tanárokról, építőipari dolgozókról, katonai nyugdíjasokról, illetve távoli orosz régiókból érkező lakosokról van szó, akik a megszállt területek új adminisztratív és társadalmi struktúrájának alapjait képezik.
Az állami ösztönzők rendkívül vonzóak a betelepülők számára, hiszen a kivezényelt szakemberek dupla fizetést és lakhatási támogatást kapnak. Egy-egy orosz tisztviselő havi jövedelme így meghaladhatja az 5000 dollárt is, ami több mint nyolcszorosa az oroszországi átlagbérnek, jelentős anyagi előnyt biztosítva számukra.
A falusi orvosok és falusi tanárok számára kidolgozott programok keretében ráadásul legalább ötéves szolgálatot írnak elő a jelentkezőknek. Ez a kötelezettség a hosszú távú letelepedést és a helyi közösségekbe való integrációt hivatott erősíteni, hozzájárulva a demográfiai célok eléréséhez.
A betelepülők számára az egyik legnagyobb vonzerőt az elüldözött ukrán állampolgárok hátrahagyott vagyona jelenti. Az orosz hatóságok a kisajátított ukrán földeket és lakásokat adják át az újonnan érkezőknek, így az elkobzott ingatlanokat kedvezményes jelzáloghitel-programokon keresztül értékesítik.
Ezzel párhuzamosan a fegyveres konfliktusban részt vevő katonáknak ingyenesen osztanak telkeket; a Krímen például 2025-ben mintegy 4000 telket juttattak az orosz hadsereg tagjainak. Ez a gyakorlat nemcsak az orosz lakosság betelepítését segíti, hanem a helyi ukrán lakosság tulajdonjogait is semmibe veszi, súlyos jogi és etikai kérdéseket vetve fel.
Hasonló módszereket dokumentáltak Mariupolban is, ahol az orosz hatóságok körülbelül 460 lakóházat romboltak le, és mindössze ötvenet építettek újjá. Ezeket az újonnan épült ingatlanokat azonban nem a korábbi ukrán tulajdonosoknak adják vissza, hanem kedvezményes hitelekkel az orosz telepeseknek kínálják fel megvételre, ezzel is elősegítve a demográfiai átrendeződést.
Moszkva középtávú fejlesztési tervei szerint a mariupoli és a kalmiuszi járás lakosságát a jelenlegi 228 ezerről 2035-ig 518 ezer főre növelnék. Ezt a jelentős növekedést elsősorban orosz állampolgárok betelepítésével kívánják elérni, tovább erősítve a megszállt területek orosz identitását.
Az ukrán hírszerzés által feltárt tervek hosszú távú célja az elfoglalt területek végleges integrálása Oroszországba, az ukrán kulturális és etnikai jelenlét felszámolásával. A demográfiai mérnökség és a tulajdonjogok átalakítása kulcsfontosságú elemei ennek a stratégiának, amely mélyreható és visszafordíthatatlan változásokat hozhat a régióban, tartósan befolyásolva annak jövőjét.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása