A Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) kerekasztal-beszélgetést rendezett Magyarország választások utáni gazdasági lehetőségeiről, melynek középpontjába hamarosan a valódi piaci verseny és az egyenlő feltételek megteremtésének kérdése került. A szakértők, köztük Jelasity Radován, Bod Péter Ákos, Iván Gábor és Sass Magdolna, egyetértettek abban, hogy a gazdasági fordulat elengedhetetlen feltétele a kiszámítható és fair működési környezet. A vita rávilágított a magyar gazdaság strukturális kihívásaira és a szükséges szemléletváltás fontosságára.
Jelasity Radován, a Magyar Bankszövetség elnöke és az Erste Bank elnök-vezérigazgatója felidézte egy korábbi beszélgetését egy miniszterrel, aki nyíltan kijelentette, hogy Magyarországon "lejt a pálya", utalva az egyenlőtlen piaci feltételekre. Az Erste-vezér szerint ez a gyakorlat elfogadhatatlan, és szakítani kell vele, ha valódi gazdasági megújulást szeretnénk látni a választások utáni időszakban. Kiemelte, hogy a választások után hirtelen sokan a piacgazdaság és a verseny híveivé váltak, köztük olyanok is, akik korábban az állami beavatkozások kedvezményezettjei voltak.
Jelasity megkérdőjelezte, hogy ezek a szereplők valóban értik-e a piaci verseny lényegét, és hangsúlyozta, hogy a gazdaság szereplői még mindig figyelik, milyen mélységű változások várhatók. Az elnök-vezérigazgató szerint a piacgazdasági fordulaton túl az egyenlő versenyfeltételek visszaállítása kulcsfontosságú. Utalt arra, hogy Magyarországon gyakran elfogadnak olyan jogszabályokat, amelyek egyértelműen bizonyos szereplőknek kedveznek, és az "egyenlőbbek az egyenlőknél" elve érvényesül.
Bod Péter Ákos, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke szerint a költségvetési problémák és más gazdasági nehézségek csupán következmények. Az alapvető kérdés az, hogy Magyarország versenygazdaságként kíván-e működni, vállalva a piaci kitettséget és kockázatokat, vagy továbbra is az állami védelem mögé húzódik vissza. Bár az áprilisi választás fordulatot hozott az Európai Unióhoz fűződő viszonyban, a versenypiac helyreállításáról még nem született meg minden döntés.
Iván Gábor, az Európai Unió Tanácsának igazgatója döbbenetesnek nevezte, hogy 36 évvel a rendszerváltás után ismét a piacgazdaság alapjairól kell beszélni. Hangsúlyozta, hogy az 1990-es években létrejött intézmények helyreállítása mellett a verseny tiszteletét és a piaci működéshez szükséges társadalmi szemléletet is újra kell építeni. Bod Péter Ákos megerősítette, hogy a szemlélet formálható, de a várakozások gyakran ütköznek a valósággal.
A szakértők szerint a szemléletváltáshoz nem elegendőek a tankönyvi ismeretek; a megélt tapasztalatoknak és azok társadalmi feldolgozásának kell megmutatnia, hogy a szabályok kiszámíthatók, a pálya nem lejt, a sikert nem büntetik utólagos adókkal, és a veszteséges szereplőket sem mentik meg automatikusan. Kérdéses, hogy az új helyzetben mi lesz a sorsa az úgynevezett NER-vállalatoknak, amelyek korábban folyamatosan állami megrendelésekhez és kedvezményekhez jutottak. Bod Péter Ákos szerint ezek a cégek "zombisodhatnak, felélhetik vagyonukat, átállhatnak, széteshetnek vagy felvásárlás célpontjává válhatnak", az eredmény pedig nagymértékben függ a vállalatvezetés döntéseitől.
Sass Magdolna, az ELTE KRTK Világgazdasági Intézetének igazgatója úgy látja, hogy Magyarországon régiós és európai összehasonlításban is "kevés a piac és sok az állam". Figyelmeztetett arra, hogy a tervezett vagyonvisszaszerzési folyamatok átmenetileg tovább növelhetik az állami tulajdont, miközben a globális válságok és az iparpolitikák nemzetközi megerősödése szintén a nagyobb állami szerepvállalás irányába mutatnak. Ez nem kedvez a piac térnyerésének, de Sass reményt lát a külföldön tanuló és dolgozó fiatalokban, akik valós piaci tapasztalatokkal térhetnek haza.
Az euró bevezetésével kapcsolatban Jelasity Radován a vállalati alkalmazkodás nehézségeire hívta fel a figyelmet. Szerinte sok magyar vállalat az elmúlt tíz-tizenöt évben nem tudta pontosan, miből származott a nyeresége, gyakran az árfolyam-ingadozásokból profitáltak. Ha ez a lehetőség megszűnik az euró bevezetésével, akkor jön el az igazi verseny, ami szerinte nem lesz egyszerű.
A vállalatokat fel kell készíteni a közvetlen versenyre, mivel az euró bevezetése megmutatja majd, mely cégek valóban versenyképesek, és melyek működését tartotta fenn az árfolyam, az olcsó hitel vagy az állami segítség. Sass Magdolna a szlovák euróbevezetés tapasztalataira hivatkozva óvatosságra intett. Szlovákiában sokan a csatlakozást végső célnak tekintették, ami után már nem tartottak szükségesnek további reformokat.
Az euró azonban önmagában nem oldja meg a gazdaság strukturális problémáit, és nem lehet önmagát beteljesítő cél. Sass ezért bizonytalan abban, hogy a magyar gazdaság négy éven belül olyan állapotba kerülhet, ahol az euró bevezetése egyértelműen kedvező hatást váltana ki. Bod Péter Ákos ezzel szemben úgy vélte, hogy az euró bevezetését ma már aligha lehet elkapkodni, mivel a régiós országok közül sokan már Magyarország előtt járnak a csatlakozásban.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása