A 2026-os labdarúgó-világbajnokság befejezését követően az Index stúdiójában Hrutka János, korábbi válogatott labdarúgó, valamint Kocsmár-Tóth István, az Index helyszíni tudósítója elemezték a torna eseményeit. A szakértők a döntő részletes értékelésén túl kiterjedten foglalkoztak a világbajnokság formátumával, a játékosok fizikai és mentális terhelésével, valamint a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) jövőbeli stratégiáival. A beszélgetés rávilágított a modern futball összetett kihívásaira és a sportágat befolyásoló üzleti érdekekre.
A MetLife Stadionban megrendezett döntőben Spanyolország 1–0-ra diadalmaskodott Argentína ellen, amely a 120 perc alatt mindössze kétszer lőtt kapura, így egyfajta "antifutballt" mutatott be. Hrutka János szerint az argentinok felkészültek arra, hogy kevesebbet birtokolják a labdát, és bár ez a stratégia egy ideig működött, a volt válogatott játékos úgy vélte, a két csapat között valójában nincs akkora különbség, mint amit a spanyolok domináns játéka sugallt. Hrutka kritikusan nyilatkozott Slavko Vincic játékvezető teljesítményéről is, meglátása szerint a szlovén spori későn avatkozott be a szabálytalanságokba, és csak számos szabálysértés után mutatta fel az első sárga lapot az argentinoknak.
Kocsmár-Tóth István meglátása szerint az argentinok már a mérkőzés előtt beletörődtek abba, hogy erejük nem elegendő a spanyolok elleni nyílt, támadó játékhoz. Kulcsfontosságú momentumként említette Lisandro Martínez sérülését, akinek kiválása után Otamendi lépett pályára. Mivel Otamendi labdával nem olyan ügyes, mint a Manchester United légiósa, a címvédő Argentína nem tudott hatékonyan operálni hosszú indításokkal az Eb-címvédő Spanyolország ellen. A tudósító a spanyol válogatottat nevezte a legstabilabbnak, amely jól osztotta be energiáit a torna során, és a franciák elleni elődöntőben érte el csúcsteljesítményét. A legnagyobb élményt számára a norvég szurkolók szolgáltatták a Szenegál elleni mérkőzésen, akik fantasztikus hangulatot teremtettek a lelátón.
A 48 csapatos világbajnoki formátummal kapcsolatban Hrutka János ambivalens érzéseket fogalmazott meg. Bár elismerte, hogy voltak emlékezetes találkozók, a mezőny szerinte felhígult, és a megnövekedett mérkőzésszámot nehéz befogadni a nézők számára is. Aggodalmát fejezte ki a jövőben felvetődött 64 csapatos formátum lehetséges bevezetése miatt, amely szerinte teljesen elveszítheti a jelentőségét bármilyen selejtezősorozatnak. Hrutka hangsúlyozta, hogy a világbajnokság a labdarúgás legfontosabb platformja, és nem biztos, hogy minden résztvevő csapat hozzátesz a torna színvonalához, utalva azokra a válogatottakra, amelyek kevés minőséget képviseltek.
A játékosok egészségének védelme is kiemelt fontosságú téma volt a beszélgetés során, mint a nemzetközi szövetség (FIFA) felelőssége. Példaként Declan Rice angol középpályást hozta fel, aki a 2025–2026-os szezont 69 mérkőzéssel fejezte be, és a világbajnokság végére teljesen elkészült az erejével. Ez a jelenség más játékosokra is igaz, akik a hosszú klubszezonok végén hullafáradtan csatlakoznak hazájuk válogatottjához, ami jelentősen növeli a sérülések kockázatát és rontja a teljesítményüket.
Hrutka János rámutatott a FIFA és a Bajnokok Ligáját szervező UEFA közötti folyamatos versenyfutásra, amelynek során a FIFA drasztikusan emeli a mérkőzésszámot. Ez az irány szerinte kizárólag a bevételszerzésről és a "voksvásárlásról" szól, ami káros hatással van a sportágra és a játékosokra. A The Guardian értesülései is alátámasztják, hogy a FIFA jövő évi elnökválasztásán a legtöbb tagállam a tisztséget jelenleg is betöltő Gianni Infantinót fogja támogatni.
Nyílt titok, hogy Infantino a mezőny bővítésével a bevételek maximalizálására törekszik, emellett politikai tőkét is kovácsol az óceániai, afrikai és ázsiai régiókban. A létszámemelés ugyanis olyan válogatottak számára is felcsillantja a kijutás esélyét, amelyek korábban erről nem is álmodozhattak. Ez a megközelítés azonban komoly aggodalmakat vet fel a torna minőségének fenntartásával és a játékosok jólétének biztosításával kapcsolatban, mivel a megnövekedett terhelés hosszú távon károsíthatja a sportágat.
A beszélgetés során Lionel Messi teljesítménye is szóba került, akiről mindenki egyetértett, hogy kiváló tornán van túl, hiszen nyolc góllal zárta a világbajnokságot. Hrutka János azonban felhívta a figyelmet arra, hogy Argentína sorsolása sokáig könnyű volt, és Anglia, valamint Spanyolország is sikeresen semlegesítette a 39 éves támadót a kulcsfontosságú mérkőzéseken. Hrutka szerint Messi minden meccsen mutatott legalább egy varázslatos pillanatot, de a csapatjátékhoz való hozzájárulását figyelembe véve nehéz azt mondani, hogy jobban megérdemelte volna a torna MVP címét, mint Rodri.
A bronzmérkőzés kapcsán a volt válogatott labdarúgó megjegyezte, hogy a játékosok nem vették komolyan a védekezést, ami nem tett jót a világbajnokság megítélésének. Anglia bronzérme összességében sikernek tekinthető, ám Hrutka szerint a csapat még lemaradásban van a franciákhoz képest kvalitásban, és a spanyolokhoz képest a csapategységben. A szakértők értékelése rávilágít a modern labdarúgás összetett kihívásaira és a sport jövőjét érintő fontos kérdésekre, különös tekintettel a játékosok védelmére és a verseny minőségére.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása