A Tisza-kormány pénteken átfogó adóreformcsomagot mutatott be, amelynek célja az adórendszer egyszerűsítése, az adóelkerülés elleni fellépés szigorítása és az Európai Unióval fennálló jogviták rendezése. Magyar Péter miniszterelnök kiemelte, hogy az intézkedések egyik legfontosabb eleme a bizalmi vagyonkezelői konstrukciókhoz kapcsolódó, milliárdos értékű adóelkerülési gyakorlatok megszüntetése, miközben több vitatott adónemet is eltörölnek.
Kármán András pénzügyminiszter hangsúlyozta, hogy a kormány nem a bizalmi vagyonkezelés intézményét kívánja megszüntetni, hanem az azzal kapcsolatos adózási kiskapukat zárja be. A változtatások a kormány szerint hozzájárulnak az adózás átláthatóbbá tételéhez és az uniós források folyósítását akadályozó kifogások megszüntetéséhez.
Az adóreformcsomag részeként öt adónemet törölnek el, megduplázzák a szennyező vállalatok által fizetendő levegőterhelési díjat, valamint átalakítják a társasági adókedvezmények rendszerét. A legjelentősebb változás azonban a bizalmi vagyonkezelés szabályozását érinti, amely az elmúlt években a leggazdagabb magánszemélyek és vállalatok vagyonkezelésének kulcsfontosságú eszközévé vált.
A kormány kötelező adóellenőrzést és adatszolgáltatási kötelezettséget vezet be a bizalmi vagyonkezelések és magánalapítványok esetében. Az új szabályozás adósemleges módon kezeli a vagyonátadásokat, ami azt jelenti, hogy adójogi megítélésük megegyezik a közvetlen ajándékozással vagy örökléssel.
Magyar Csaba, a Crystal Worldwide Ügyvédi Iroda vezetője és a Magyar Okleveles Adószakértők Egyesületének alelnöke szerint a módosítások megszüntetnek egy eddig létező adóelőnyt, és jelentősen kibővítik a NAV ellenőrzési jogosítványait. Megszűnik az a lehetőség, hogy a vagyonrendeléskor keletkező felértékelési különbözet öt év elteltével adómentesen kerüljön a kedvezményezetthez, azaz az úgynevezett "5 éves szabály" megszűnik.
A bizalmi vagyonkezelés intézménye eredetileg a magyar családi vállalkozások generációváltásának segítésére, a vagyon egyben tartására és rendezett átadására jött létre. Kármán András pénzügyminiszter szerint a probléma nem magával a jogintézménnyel, hanem azokkal az adózási kiskapukkal volt, amelyek lehetővé tették a visszaéléseket és jelentős adóelőnyöket biztosítottak.
Magyar Péter miniszterelnök szerint az előző kormány gazdaságpolitikájának több eleme is célkeresztbe került, mivel egyes most megszüntetett adónemek eleve uniós jogba ütköztek. A kedvezményrendszer a leggazdagabb szereplők és alapítványi konstrukciók számára biztosított jelentős előnyöket, ami indokolatlanná tette a beavatkozást.
A kormány nem csupán a kiskapuk bezárását, hanem az adóelkerülési gyakorlatok visszamenőleges vizsgálatát is kezdeményezi. Ez a lépés a számítások szerint évente több tízmilliárd forintos többletbevételt hozhat a költségvetésnek, hozzájárulva a közpénzek hatékonyabb felhasználásához.
A változások mérföldkőnek tekinthetők az adóhatósági ellenőrzések filozófiájában. A NAV a jövőben nem csupán a szerződések formai megfelelőségét vizsgálja, hanem sokkal nagyobb hangsúlyt helyez a vagyonrendelések indokaira, előkészítésére és tényleges céljára is. Ez a megközelítés mélyrehatóbb ellenőrzést tesz lehetővé.
Bár az 5 éves szabály megszűnik, és a felértékelés összege után adófizetési kötelezettség keletkezik a vagyon megszerzésekor, a családi vagyon generációk közötti, rendezett átadásának lehetősége továbbra is megmarad. A halálesethez kapcsolódó vagyonkiadás továbbra is kedvező adózási elbírálás alá esik, személyi jövedelemadó-kötelezettség nélkül.
Ez azt jelenti, hogy a bizalmi vagyonkezelés és a magánalapítvány továbbra is fontos eszköze maradhat a hosszú távú vagyontervezésnek, különösen a generációváltás szempontjából. Magyar Csaba kiemelte, hogy ezek a konstrukciók rugalmasabbak, mint a hagyományos öröklési eljárások, lehetővé téve a vagyon gyorsabb és kiszámíthatóbb átadását.
A törvénytervezet jelentősen kibővíti a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) ellenőrzési mozgásterét. Az első hullámban a 2023. szeptember 12. előtt nyilvántartásba vett bizalmi vagyonkezelők által kezelt vagyonok és magánalapítványok kerülnek a hatóság célkeresztjébe. Ez azt jelzi, hogy a kormány nem csupán a jövőbeni ügyletekre, hanem a már meglévő konstrukciókra is szigorúbb szabályokat kíván alkalmazni.
A NAV a jövőben nem pusztán a szerződéseket, hanem azok teljes gazdasági hátterét is vizsgálni fogja, hasonlóan a magánalapítványok ellenőrzése során. Amennyiben egy struktúra időközben megszűnt, az ellenőrzést a vagyonrendelővel, alapítóval vagy csatlakozóval szemben is lefolytathatják. A jogszabály kimondja, hogy 2028. január 1-jétől már valamennyi bizalmi vagyonkezelés és magánalapítvány ellenőrzés alá esik.
Összességében az adóreform célja az adóoptimalizálási lehetőségek szűkítése, miközben a családi vagyontervezés alapvető funkciói változatlanul megmaradnak. A szigorítások várhatóan hozzájárulnak az állami bevételek növeléséhez és az adórendszer méltányosabb működéséhez.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása