Görög Márta igazságügyi miniszter egy videóban ismertette a kormány által előterjesztett törvényjavaslat részleteit, amely a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekva) rendszerének átalakítását célozza. A javaslat kulcsfontosságú eleme, hogy az alapítványokba kiszervezett, állami eredetű vagyon visszakerülne az állam tulajdonába. A miniszter hangsúlyozta, hogy bár a rendszer átalakul, a kekvák által eddig ellátott közfeladatok nem szűnnek meg, hanem a változást követően az állam veszi át ezeket a feladatokat.
Az átalakítás során különös figyelmet fordítanak arra az esetre, ha egy vagyonkezelő alapítványban nem kizárólag államtól származó vagyon is található. Ilyenkor a nem állami eredetű vagyonelemeket elkülönítik, és visszajuttatják az eredeti tulajdonosukhoz.
A törvényjavaslat differenciált határidőket szab meg az átalakítás végrehajtására, hogy elkerüljék a zavarokat, különösen az oktatási intézmények esetében. Az egyetemeket fenntartó alapítványok esetében az átalakítás határideje 2027. augusztus 1., míg az egyéb, közoktatási intézményt nem fenntartó kekvák esetében 2026.
augusztus 31. a kormány javaslata szerint.
A miniszter kiemelte, hogy már idén szigorodnak az alapítványok működését érintő átláthatósági, összeférhetetlenségi és vagyonnyilatkozatra vonatkozó szabályok. Ezen felül hangsúlyozta, hogy az alapítványok kuratóriumait újra kell választani.
A törvénycsomag további fontos célja az alapítványi fenntartású egyetemek autonómiájának visszaállítása, valamint az egyetemi szenátusok jogkörének megerősítése. Görög Márta szerint ezek az intézkedések elengedhetetlen előfeltételei annak, hogy az egyetemi és innovációs források, mint például az Erasmus- és Horizon-programok, újra elérhetővé váljanak a magyar hallgatók és kutatók számára.
A jövőben egységes szabályok garantálják majd a hallgatói képviseletet és az egyetemi közösség aktív részvételét a döntéshozatalban minden egyetemen. A szenátus tagjait az egyetemi közösség választja meg, a rektort pedig a szenátus nevezi ki. Azokon az intézményeken, ahol ezek a szabályok jelenleg nem érvényesülnek, új szenátust kell választani az igazságügyi miniszter tájékoztatása szerint.
Az Európai Bizottság korábban közérdekkel ellentétes, szabályozatlan privatizációként azonosította a kekvák jelenlegi működési formáját, ami indokolja a mostani átalakítási szándékot. A kormány ígérete szerint az egyetemek visszakapják korábban elvont döntési hatásköreiket. Az átalakítás részeként már június végén elszámolási biztos vette leltárba a kekvák vagyonát.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása