A magyar ingatlanpiac júniusban ismét élénkülést mutatott a májusi visszaesést követően, azonban a korábbi években tapasztalt, panellakásokat érintő jelentős drágulás lendülete megtört. A legfrissebb elemzések szerint a piaci növekedést már elsősorban a téglalakások és a családi házak áremelkedése hajtja, ami egy hosszú távú trendfordulót jelezhet a lakótelepi ingatlanok piacán.
A zenga.hu Ingatlan Radar című havi elemzése alapján júniusban országosan több mint 1,8 százalékkal, Budapesten pedig 2 százalékkal nőttek az ingatlanárak. Ezt a lendületet azonban már nem a panellakások biztosították, mivel míg a téglalakások és a családi házak egyaránt 1,9 százalékkal drágultak, addig a panellakások ára mindössze 0,8 százalékkal emelkedett.
Futó Péter, a zenga.hu elemzési vezetője kiemelte, hogy az elmúlt másfél-két évben tapasztalt rendkívüli panelár-emelkedés idén érezhetően alábbhagyott. Az árak az év eleje óta szinte stagnálnak, sőt, február óta kisebb visszaesések is megfigyelhetők voltak ezen az ingatlanpiaci szegmensen belül.
Az előző két évben a panellakások kiemelten népszerűek voltak a vásárlók és a befektetők körében. Kedvezőbb vételáruk, alacsonyabb fenntartási költségeik és jó tömegközlekedési kapcsolataik miatt vonzó alternatívát jelentettek sokak számára a drágább ingatlantípusokkal szemben.
Ennek a korábbi, erős keresletnek köszönhető, hogy éves összevetésben még mindig a panellakások vezetik az áremelkedési listát. Egy átlagos panelingatlan jelenleg 15 százalékkal kerül többe, mint egy évvel ezelőtt, ezzel megelőzve a családi házak 11 százalékos és a téglalakások 10 százalékos éves drágulását.
A fővárosban egy panellakás átlagos négyzetméterára júniusban elérte az 1,26 millió forintot, az átlagos vételár pedig megközelítette a 69 millió forintot. A kerületek között továbbra is jelentős árkülönbségek tapasztalhatók, melyek befolyásolják a vásárlói döntéseket.
A legdrágább budapesti panellakásokat a XI. kerületben találjuk, ahol az átlagos négyzetméterár 1,52 millió forint volt. Ezt a XIII. kerület követte 1,43 millió forinttal, majd a XIV. kerület 1,31 millió forinttal. Ezzel szemben a legkedvezőbb árakat a XXI., a XX. és a XVIII. kerületekben kínálják, ahol a jellemző négyzetméterár 1,11 és 1,14 millió forint között mozog.
Érdekes tendencia, hogy míg a külső, peremkerületekben enyhe áremelkedés volt megfigyelhető, addig a drágább, központi városrészekben a vevők óvatosabbá váltak. Ez a magatartás stagnáláshoz, sőt helyenként enyhe árcsökkenéshez vezetett ezeken a területeken.
Vidéken is eltérő képet mutat a panellakások piaca. A vármegyeszékhelyek közül egyedül Debrecen lépte át az egymilliós lélektani határt 1,06 millió forintos átlagos négyzetméterárral, bár a kisebb városok közül Siófokon is hasonló árszinttel találkozhatunk. Székesfehérvár, Szeged, Veszprém, Pécs és Győr a 900 ezer és 1 millió forint közötti kategóriában helyezkedik el.
A legolcsóbb vármegyeszékhelyek továbbra is Salgótarján, ahol az átlagos négyzetméterár 374 ezer forint volt. Ezt Békéscsaba követi 547 ezer forinttal, majd Miskolc 651 ezer forinttal. Ezek a számok jelentős regionális különbségekre utalnak az ingatlanárak terén.
Összességében a piaci folyamatok, mint a csökkenő kereslet és a tavalyi magas bázisárak, egyértelműen arra engednek következtetni, hogy a panellakások korábbi, rohamos drágulási hulláma lezárult. Ez egy új korszak kezdetét jelentheti a magyar lakóingatlan-piacon, ahol más típusú ingatlanok kerülhetnek a fókuszba.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása