A mesterséges intelligencia (MI) térnyerése jelentős hatékonyságnövekedést hoz a munkahelyeken, ám a makrogazdasági növekedésre gyakorolt hosszú távú hatásáról megoszlanak a vélemények. Két Nobel-díjas közgazdász, Daron Acemoğlu és Philippe Aghion is gyökeresen eltérő álláspontot képvisel a technológia gazdasági áttörésének mértékét illetően. Ez a vita különösen releváns, mivel a világgazdaság, főként a fejlett OECD-országok növekedési potenciálja évtizedek óta gyengül, ami lassítja az életszínvonal emelkedését.
Daron Acemoğlu, a 2024-es közgazdasági Nobel-díj kitüntetettje, szkeptikusan tekint az MI gazdasági hozzájárulására. Előrejelzése szerint a mesterséges intelligencia hatása alig lesz érzékelhető a termelékenység vagy a GDP növekedésében, legfeljebb évi 0,1 százalékpontos többletet okozhat a következő tíz évben. Ezzel szemben Philippe Aghion, a tavalyi díjazott, sokkal optimistább a technológia gazdaságot újraindító erejével kapcsolatban, és közel 1 százalékpontos emelkedéssel számol, hasonlóan az internetboom idején tapasztalt növekedési többlethez.
A Defacto blog, amely a Magyar Közgazdaságtudományi Egyesülettel együttműködésben készül, részletesen elemzi ezt a megosztó kérdést. A blog szerzői és szerkesztői, akik a CEU, az Oxfordi és a Stockholmi Egyetem kutatói, rávilágítanak arra, hogy a technológia elterjedésének üteme és az intézményi feltételek kulcsfontosságúak a gazdasági hatás megítélésében. A generatív MI-alkalmazások, mint például a ChatGPT, már most is jelentős teljesítménynövekedést mutatnak bizonyos területeken, de a makrogazdasági szintű áttörés még kérdéses.
Számos friss tanulmány igazolja, hogy az MI használata 14 és 56 százalék közötti termelékenység- vagy sebességnövekedést eredményezhet olyan feladatoknál, mint a programozás, szövegírás vagy ügyfélszolgálati tevékenységek. Fontos azonban megjegyezni, hogy ezek az MI által felgyorsítható tevékenységek az összes gazdasági tevékenységnek csupán egy kisebb részét fedik le. A mesterséges intelligencia elsősorban a magasan képzett munkaerőt igénylő szolgáltatási szektorokban alkalmazható hatékonyan, például a pénzügy, az informatika és a telekommunikáció területén.
A vállalatok számára az MI bevezetése nem mindig egyértelműen megtérülő befektetés. A technológia költséghatékonysága, a megfelelő digitális infrastruktúra és a szükséges szaktudás megléte alapvető feltételek. Emellett a sikeres MI-integráció gyakran átszervezéseket, átképzéseket és specifikus adatok előállítását igényli. Ezek a tényezők jelentős bizonytalanságot okoznak abban, hogy az egyéni teljesítményjavulás mikor és mekkora többletnövekedést fog generálni makrogazdasági szinten.
A technológia elterjedésének üteme az egyik legnagyobb bizonytalansági tényező a makrogazdasági potenciál tekintetében, és ez az a terület, ahol a két Nobel-díjas álláspontja leginkább eltér. Korábbi technológiák, mint az elektromosság és az internet, bevezetésük után tíz évvel a vállalatok 23, illetve 40 százalékánál terjedtek el. Az MI-t ezzel szemben, a felhasználóbarát áttörés és az intelligens csetbotok megjelenése óta eltelt harmadik évben, a cégek mindössze 10 százaléka használja rendszeresen fő tevékenységeiben.
Az OECD számításai különböző terjedési forgatókönyvekkel számolnak, figyelembe véve az elektromosság és az internet/PC korábbi sebességét, valamint az MI képességeit. Ezek alapján a mesterséges intelligencia évente 0,4 (elektromosság forgatókönyv) vagy 0,9 (internet és PC forgatókönyv) százalékponttal növelheti a makroszintű termelékenységet. Az optimistább, közel 1 százalékpontos forgatókönyv hasonló ahhoz, amit a közgazdászok az 1995 és 2005 közötti amerikai "internetboom" idején becsültek. Ez jelentős növekedést jelentene, de nem minősülne "gazdasági csodának", és a hatások fokozatosan, hosszú távon jelentkeznének.
Európa számára intő jel, hogy az internet és PC okozta technológiai fellendülésből viszonylag kis mértékben profitált. Ennek oka a lassabb bevezetés, a kevesebb érintett szektor, valamint a technológia előállításának amerikai koncentrációja volt. Az MI esetében ez a lemaradás még jelentősebbnek tűnik. A technológia jelenlegi generációja elsősorban a tudásintenzív szolgáltatásokban, mint az IT és a pénzügy, mutat kiemelkedő teljesítménynövekedést, ám ezek szerepe Európa gazdaságában kisebb, mint az Egyesült Államokban.
A jelenlegi adatok azt mutatják, hogy az Egyesült Államokban a vállalatok nagyobb hányada alkalmazza az MI-t fő tevékenységi köreiben, ami kedvezőtlen kilátásokat vetít előre Európa jövőbeni növekedési potenciálja szempontjából. Ahhoz, hogy Európa részesedjen az MI által kínált növekedésből, számos gazdaságpolitikai területen kellene előrelépnie. Szükséges az egységesebb és fejlettebb digitális és pénzügyi piacok megteremtése, valamint a gyorsabban bővülő energetikai infrastruktúra kiépítése. A Defacto elemzése szerint az MI gazdasági hatásának mértéke döntően a technológia terjedési ütemétől és az intézményi feltételektől függ. Európának aktívan elő kell segítenie a mesterséges intelligencia vállalati szektorban való elterjedését, és nagyobb részt kell vállalnia a technológia előállításában.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása