A Debreceni Egyetem Fogorvostudományi Karának és a HUN-REN Atommagkutató Intézet (ATOMKI) kutatói jelentős felfedezést tettek a fogkő vizsgálata során.
Eredményeik szerint a fogkő nem csupán egy elmeszesedett lerakódás, hanem olyan biológiai és kémiai információkat is tárol, amelyek új diagnosztikai lehetőségeket nyithatnak meg, különösen a 2-es típusú cukorbetegség korai felismerésében.
A kutatók egy vizsgálat során 57 személy fogkőmintáját elemezték, melyből 17 minta 2-es típusú cukorbetegségben szenvedő páciensektől származott, míg 40 egészséges egyéntől gyűjtötték be.
Dr. Tőkési Károly, a HUN-REN ATOMKI tudományos tanácsadója elmondta, hogy a mintákat pásztázó elektronmikroszkóppal és röntgenspektroszkópiával vizsgálták, amelyek lehetővé teszik az egyes kémiai elemek pontos azonosítását.
A vizsgálat középpontjában a kálium jelenléte állt, mivel korábbi kutatások már jelezték, hogy a cukorbetegek nyálában gyakran magasabb a káliumkoncentráció.
A kutatás megerősítette ezt az összefüggést, ugyanis a kálium valamennyi cukorbeteg páciens fogkőmintájában kimutatható volt.
A fogkő, latin nevén calculus, elmeszesedett lepedék, amely az étkezések, dohányzás során lerakódó anyagok és a nyál érintkezéséből képződik.
A nyálban található ásványi anyagok, mint a kalcium-klorid és magnézium-klorid, hatására mineralizálódik és megkövesedik.
Ez a lerakódás nem csupán esztétikai problémát jelent, hanem számos szájüregi betegség forrása is lehet, például ínygyulladást vagy csontgyulladást okozhat, és súlyosabb esetben akár fogvesztéshez is vezethet.
A fogkő leggyakrabban a nyálmirigyek kivezető nyílásaihoz közel eső területeken, például a felső oldalsó kis- és nagyőrlők külső, valamint az alsó metszőfogak belső felületén jelenik meg.
A rendszeres és alapos fogmosás elengedhetetlen a lepedék eltávolításához, de a már megkövesedett fogkő csak szakember segítségével távolítható el.
A kutatás kiemelt jelentőséggel bír, mivel a fogkő egyfajta „biológiai archívumként” működve hónapok, akár évek anyagcsere-változásait is rögzítheti.
Ez a képesség lehetővé teszi olyan anyagcsere-változások nyomainak kimutatását, amelyek egy adott időpontban vett nyálmintából nem feltétlenül lennének azonosíthatók.
A kálium jelenléte a fogkőben nemcsak a cukorbetegség passzív lenyomata lehet, hanem szerepet játszhat azokban a gyulladásos folyamatokban is, amelyek hozzájárulnak a fogágybetegségek gyakoribb kialakulásához cukorbetegeknél.
Ez a felfedezés azért is különösen fontos, mert a 2-es típusú cukorbetegség gyakran évekig rejtve marad, miközben károsítja az ereket, a vesét, a szemet és az idegrendszert.
Bár az eredmények egyelőre előzetesek és további, nagyobb mintaszámú vizsgálatokra van szükség, a megfigyelés ígéretes új kutatási irányt nyit meg.
A jövőben elképzelhető, hogy egy rutinszerű fogkő-eltávolítás során nyert minta segítségével a fogorvosi rendelőkben is fel lehetne ismerni a 2-es típusú cukorbetegség korai jeleit.
Mivel sokan rendszeresebben látogatják a fogorvost, mint más szűrővizsgálatokat, ez a módszer jelentősen felgyorsíthatná a betegség korai kiszűrését.
A fogkő összetételének vizsgálata nemcsak a cukorbetegség, hanem más betegségek korai felismerésére is új diagnosztikai lehetőségeket kínálhat, hasonlóan ahhoz, ahogy a régészetben már ma is alkalmazzák őseink étrendjére és betegségeire való következtetésre.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása