Hűtlen kezelés gyanújával indított nyomozást a rendőrség a Magyar Táncművészeti Egyetem (MTE) új épületszárnyának kivitelezése miatt. Az ügy középpontjában az áll, hogy egy igazságügyi szakértői vizsgálat szerint az intézmény mintegy 120 millió forinttal fizetett többet a piaci árnál a kivitelezőnek, miközben feltételezések szerint a közbeszerzési szabályokat is megkerülték. Az eset belső következményekkel is járt, az egyetem gazdasági főigazgatóját már korábban elbocsátották, a szerződéseket aláíró rektor pedig szigorú megrovásban részesült.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság megerősítette, hogy feljelentés alapján nyomozást indítottak ismeretlen tettes ellen, hűtlen kezelés gyanújával. A vizsgálat tárgyát az MTE C épületének új emeletszárnya képezi, mely balett-termeket és öltözőket foglal magában. A független igazságügyi szakértői vélemény szerint az acélszerkezetű emelet kivitelezéséért a Laki Épületszobrász Zrt. bruttó 278 millió forintot kapott, miközben a reális piaci érték mindössze 158 millió forint lett volna.
Ez a jelentős, 120 millió forintos eltérés a túlárazás gyanúját veti fel. Emellett a szakértő azt is megállapította, hogy a kivitelező jogosulatlanul számolt el közel 750 ezer forintnyi rezsiköltséget, amelyet valójában az egyetem fizetett ki. A rendőrségi eljárás célja a feltételezett szabálytalanságok és a pénzügyi visszaélések tisztázása.
Az MTE C épületének átadása áprilisban ünnepélyes keretek között zajlott, ahol Kiss János, az egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumi elnöke méltatta a kivitelezőket. Azonban kevesebb mint egy évvel az átadás előtt Kiss János már menesztette az intézmény gazdasági főigazgatóját egy belső utóellenőrzés eredményei miatt. A belső vizsgálat során derült fény arra, hogy az emeletráépítés kivitelezését szabálytalanul, a hivatalos közbeszerzési eljárás megkerülésével bonyolították le.
Az egyetem nem kért be több ajánlatot a munkára, hanem egy korábbi, kisebb karbantartási feladatokra kötött keretszerződésbe foglalta bele a nagyszabású emeletráépítést. Az intézmény álláspontja szerint a kapkodást részben az indokolta, hogy az épület korszerűsítése egy határidős, európai uniós, állami és alapítványi forrásokból finanszírozott projekt keretében zajlott. Emellett az épület beázása miatti azonnali állagmegóvás szükségességét is felhozták az eljárás indokaként.
Az ügy rávilágít a közpénzek felhasználásának átláthatóságával és szabályszerűségével kapcsolatos aggodalmakra egy állami fenntartású intézmény esetében. Különösen figyelemre méltó a belső intézkedések és a külső rendőrségi nyomozás közötti eltérés. A kuratóriumi elnök ugyanis nem tett rendőrségi feljelentést, mivel elégségesnek ítélte meg a belső munkáltatói intézkedéseket, amelyek a gazdasági főigazgató elbocsátásához és a rektor szigorú megrovásához vezettek.
A rektor helyben maradását Kiss János azzal indokolta, hogy a rektor nem gazdasági szakember, és az intézmény zökkenőmentes működése érdekében nem tartott indokoltnak súlyosabb fegyelmi büntetést. Ez a helyzet felveti a felelősségi körök elhatárolásának és a belső ellenőrzési mechanizmusok hatékonyságának kérdését egy olyan beruházásnál, ahol jelentős közpénzek forognak kockán.
A rendőrségi nyomozás ismeretlen tettes ellen folyik, és várhatóan tisztázza majd a felmerült hűtlen kezelés gyanúját. Az egyetem rektori hivatala továbbra is vitatja a túlfizetés tényét, és megkérdőjelezi a szakértői vélemény megalapozottságát. Álláspontjuk szerint a beszerzés jogszerűen történt, jogászok és közbeszerzési tanácsadó jóváhagyásával, figyelembe véve az időnyomást és az állagmegóvási szempontokat.
Az egyetem szerint az elfogadott ajánlat megfelelt a piaci viszonyoknak. A nyomozás eredménye döntő lesz abban, hogy a belső intézkedések elegendőek voltak-e, vagy büntetőjogi felelősségre vonásra kerül sor. Az ügy lezárásáig a vádak és az egyetem védekezése közötti ellentmondás fennáll.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása