A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által közzétett szegénységi adatokkal kapcsolatos súlyos problémák miatt öt neves társadalomtudományi szervezet sürgős vizsgálatot követel. Az érintett szakmai szervezetek szerint a KSH "kirívóan" problémás adatközlése jelentős károkat okozott mind a kutatóknak, mind a tényeken alapuló szakpolitika-alkotóknak. Ezért elengedhetetlennek tartják a hibák keletkezésének mielőbbi és alapos kivizsgálását.
Az EU-SILC (European Union Statistics on Income and Living Conditions) magyarországi adatfelvétele kiemelt figyelmet élvez a szakmában, hiszen ez az adatbázis szolgál alapul a hazai háztartások jövedelmi viszonyainak és a szegénység helyzetének felméréséhez. Azonban éppen ez a kulcsfontosságú funkciója nem tudott megfelelően érvényesülni a közelmúltban. Tavaly év elején több kutató is súlyos problémákat tárt fel az adatokkal kapcsolatban, amelyek megkérdőjelezték a statisztikák megbízhatóságát és hitelességét.
A KSH a felmerült aggályokra reagálva felülvizsgálta a problematizált adatok egy részét. Ennek ellenére a kezdeti problémák nem oldódtak meg teljesen, sőt, a felülvizsgálat során néhány újabb zavar is felbukkant a statisztikai adatokban. Ez a helyzet arra késztette a szakmai közösséget, hogy egységesen lépjen fel. A javaslatuk szerint a KSH-nak haladéktalanul ki kell vizsgálnia az inkonzisztenciák okát, és a vizsgálat időtartamára el kell távolítania a hibás mutatókat mind a hazai, mind az Eurostat adatbázisaiból. Ez a lépés alapvető fontosságú lenne az adatok tisztaságának és megbízhatóságának helyreállításához.
A hibás adatok közlése jelentős károkat okozott a társadalomtudományi kutatásnak, mivel torzított alapokon nyugvó elemzések születhettek. Emellett a tényeken alapuló szakpolitika-alkotás is akadályokba ütközött, hiszen a döntéshozók nem rendelkeztek valós képpel a társadalmi folyamatokról. Ennek következtében a szakmai és a szélesebb közvélemény is téves képet kaphatott a magyar társadalom jövedelmi viszonyairól és általános állapotáról.
A tudományos életben meglehetősen szokatlan, hogy ekkora szakmai egység mondja ki kertelés nélkül egy adatbázisról, hogy hibás. Ez a határozott kiállás a szakma részéről valós és mély elégedetlenséget jelez, és végső soron a KSH adatainak hitelességét érinti. Az ilyen mértékű konszenzusos kritika ritka, és arra utal, hogy a problémák rendszerszintűek és súlyosak.
Felmerülhet a kérdés, hogy miért éppen most adták ki a szervezetek ezt a közleményt, miközben a problémák már hónapok óta ismertek. Erre két, a kormányváltással összefüggő, nyomós okuk is lehet. Az egyik, hogy a Tisza-kormány új vezetőt tervez kinevezni a KSH élére. Ez a változás nagyobb esélyt teremthet egy érdemi és átfogó vizsgálatra, amely feltárhatja a hibák gyökereit és javaslatokat tehet a jövőbeni hasonló esetek elkerülésére.
A másik ok, hogy a kabinet zászlajára tűzte egy új társadalompolitikai stratégia megalkotását, amelynek fontos eleme a szegénység csökkentése. Nehéz azonban hatékony közpolitikát alkotni, ha a döntéshozóknak nincsen valós képük a jövedelmi szegénység mértékéről és a társadalmi egyenlőtlenségekről. Emiatt különösen fontos lenne tisztán látni az ügyben, és megbízható statisztikai adatokra támaszkodni a stratégia kidolgozásakor és végrehajtásakor.
A szakmai szervezetek fellépése rávilágít arra, hogy a megbízható statisztikai adatok alapvető fontosságúak egy ország társadalmi és gazdasági helyzetének pontos megértéséhez, valamint a hatékony és tényeken alapuló kormányzati döntéshozatalhoz. Az adatok hitelességének helyreállítása kulcsfontosságú a közbizalom és a tudományos munka integritásának megőrzéséhez.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása