A magyar forint az elmúlt hónapokban jelentős erősödést mutatott az euróval és a dollárral szemben, ami vegyes reakciókat váltott ki a gazdasági szereplők körében. Míg egyesek számára kedvező ez a tendencia, mások, különösen az exportra termelő vállalatok, egyre inkább aggódnak a nyereségességük csökkenése miatt. A GKI Gazdaságkutató egy átfogó vállalati felmérést végzett, hogy feltárja, mely szektorok és vállalatméretek érintettek leginkább az árfolyamváltozásban.
Az év eleje óta a forint 7,6%-kal erősödött az euróval, és közel 5%-kal a dollárral szemben, ezzel több mint négy és fél éves csúcsra jutva. Egy év alatt az euró 11,1%-kal, a dollár pedig 8,2%-kal vált olcsóbbá forintban kifejezve. Ez a folyamat hozzájárul az importált infláció mérsékléséhez és a hazai fogyasztói árak emelkedésének lassításához.
Az olcsóbb importált termékek egyúttal nyomást gyakorolnak a hazai termelőkre is, akik kénytelenek áraikat csökkenteni a piaci versenyképesség megőrzése érdekében. Az erős forint azonban hátrányosan érinti az euróban árbevételt realizáló exportáló cégeket, mivel belföldi költségeik növekedésével szemben kevesebb forintban kifejezett bevételhez jutnak, ami csökkenti a jövedelmezőségüket.
A GKI Gazdaságkutató 2026. június elején készítette el felmérését, melyben 1356 vállalkozás válaszolt arra a kérdésre, hogy a forint idei erősödése hogyan befolyásolta cégük jövedelmezőségét. Az adatok elemzése rávilágított az árfolyamváltozásra érzékenyebb gazdasági szereplőkre és az esetleges alkalmazkodási előnyökre.
Az ipari szektor mutatkozott a legkedvezőtlenebbül érintettnek, -23-as értékkel. Ez arra utal, hogy az árfolyam-erősödés elsősorban az exportorientált iparvállalatok nyereségességét rontotta. Az euróban realizált árbevétel forintban kifejezett értéke csökken, miközben a költségek jelentős része, mintegy 20-25%-a forintban merül fel.
Az ipari árrés alacsony, jellemzően 2-5% között mozog, így a forintban felmerülő, euróban mért költségnövekedés az árfolyamváltozás miatt (2-2,4%) már önmagában is jelentős terhet jelent. Ezt súlyosbítja, hogy a hazai költségelemek, mint az energia, víz- és szennyvízköltségek, valamint a környezetvédelmi kiadások is drágulnak.
A szolgáltatási szektorban is negatív hatás (-15-ös érték) jelentkezett, ami a nemzetközi üzleti és exportált szolgáltatások árfolyamérzékenységét mutatja. Itt a bérköltségek aránya kiemelkedően magas, 30-40% közötti, miközben a nemzetközi verseny erős, ami megnehezíti a többletköltségek áthárítását az ügyfelekre.
Az ipari exportárak euróban 9,3%-kal nőttek az első négy hónapban, forintban viszont csak 2,9%-kal, miközben az exportvolumen 5%-kal visszaesett. A bérköltségek 1,5 százalékponttal, az egyéb költségek pedig körülbelül 0,5 százalékponttal emelkedtek, így az első négy hónapban a KSH adatai szerint az árfolyam hatása még semleges volt az ipari exportra.
Az azóta bekövetkezett további 3,5%-os forinterősödés azonban már veszteséget okoz az exportáló ipari vállalkozásoknak, ami tükröződik a friss felmérési adatokban. Az importált javak olcsóbbá válása, mely az első négy hónapban 4,3%-os, az első hat hónapban pedig valószínűleg már 8%-os volt, azt eredményezi, hogy a főleg hazai piacra termelők is kiszorulhatnak a belföldi piacról.
A GKI számításai szerint az idei forinterősödés önmagában 5-6%-os euróban mért költségemelkedést okozott a szolgáltató szektorban. A bér- és egyéb költségek gyors növekedésével együtt a teljes 2026-os költségnövekedés euróban mérve elérheti a 10-11%-ot. Ez azt jelenti, hogy amennyiben az eurós árszintet nem sikerül ennyivel emelni, az exportáló szolgáltató cégek tavalyhoz képest veszteséggel szembesülhetnek.
Ezzel szemben a kereskedelem (+2) és az építőipar (+4) enyhén pozitív eredményeket mutatott. Ezekben az ágazatokban az importált termékek, alapanyagok és beruházási javak jelentős szerepet játszanak, így az erősebb forint költségoldali előnye ellensúlyozhatja a bevételi oldalon jelentkező esetleges veszteségeket.
A vállalatméret szerinti bontásból kiderül, hogy az árfolyamhatás intenzitása a méret növekedésével fokozódik. A 10 fő alatti vállalkozások átlagosan -6-os, míg az 50 fő feletti cégek -25-ös hatást jeleztek. Ez arra utal, hogy a nagyobb vállalatok üzleti modellje erősebben kötődik a külső piacokhoz, ezért nehezebben tudják rövid távon áthárítani vagy kivédeni az árfolyamváltozásokat. A kisebb cégek gyakrabban működnek helyi piacokon, ahol az árazás kevésbé devizafüggő.
Az ágazat és vállalatméret együttes vizsgálata megerősíti ezt az összefüggést. Az iparban minden méretkategóriában hasonlóan negatív eredmények születtek (-21 és -27 között), ami azt jelzi, hogy itt az ágazati működési logika a meghatározóbb tényező. A szolgáltatásoknál viszont erőteljes mérethatás figyelhető meg: a legkisebb cégek -9-es átlagával szemben az 50 fő felettieknél már -36-os érték jelent meg, ami a teljes mintában a legrosszabb eredmény.
Összességében a kérdőíves felmérés eredményei azt mutatják, hogy a forint erősödése nem egységesen kedvező vagy kedvezőtlen folyamat a reálgazdaság számára, hanem eltérő módon osztja újra a vállalati előnyöket és veszteségeket. Makrogazdasági szinten hozzájárulhat az infláció mérsékléséhez és az importköltségek csökkenéséhez.
Vállalati szinten azonban, különösen az exportvezérelt nagyobb cégek esetében, a jövedelmezőséget mérsékli. Ez hosszabb távon erodálhatja a külkereskedelmi többletet és ezen keresztül a folyó fizetési mérleget, ami további gazdasági kihívásokat jelenthet Magyarország számára.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása