A Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége (MÖOSZ) nyílt levélben fordult Lőrincz Viktória vidék- és településfejlesztési miniszterhez, egyeztetést sürgetve a polgármesteri és vármegyei közgyűlési elnöki javadalmazások tervezett módosításáról. A szövetség a sajtóból értesült a Tisza Párt azon javaslatáról, amely a polgármesteri illetmények befagyasztását, a vármegyei közgyűlési elnökök fizetésének felére csökkentését, valamint az átalány-költségtérítés megszüntetését célozza. A MÖOSZ elismeri, hogy a megválasztott tisztségviselőknek példát kell mutatniuk a közpénzek felhasználásában, és ez magában foglalja a javadalmazásuk mérsékelt szinten tartását is. Ugyanakkor sérelmesnek tartják, hogy a javaslatot az önkormányzatokkal való előzetes egyeztetés nélkül nyújtották be, ami aláássa a partnerségi elvet.
A Tisza Párt által benyújtott javaslat értelmében a polgármesterek illetménye a jelenlegi szinten maradna, azaz befagyasztanák. Ezzel szemben a vármegyei közgyűlések elnökeinek bérezését a felére kívánják csökkenteni. Az illetmény felére csökkentése az átalány-költségtérítés megvonásával együtt ténylegesen 65 százalékos javadalmazás-csökkenést jelentene a vármegyei elnökök számára. A Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége szerint ez a mértékű megvonás nincs arányban azzal a választópolgári képviselettel, amelyet a vármegyei közgyűlések ellátnak. A 2024-es önkormányzati választásokon közel 3,3 millió választópolgár adta le szavazatát a vármegyei listákra, ami jelentős legitimitást kölcsönöz ezen testületeknek. A MÖOSZ álláspontja szerint a javaslat nemcsak az egyenlő bánásmód elvét sérti az eltérő mértékű csökkentések miatt, hanem azt a téves üzenetet is közvetíti a választópolgárok felé, mintha a vármegyei közgyűlések csak érdemi munka nélküli találkozóhelyek lennének, figyelmen kívül hagyva komplex feladataikat.
A vármegyei önkormányzatok feladatköre jelentősen átalakult 2012 óta, ami alapjaiban változtatta meg szerepüket a közigazgatásban. Korábbi intézményfenntartó önkormányzatokból mára a területfejlesztés és a fejlesztéspolitikai intézményrendszer meghatározó szereplőivé váltak. Kulcsszerepet játszanak az uniós fejlesztési ciklusokban, mind a 2014-2020-as, mind a jelenleg zajló 2021-2027-es időszakban. Fő feladataik közé tartozik a területi tervezés megvalósítása, a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP), majd a TOP Plusz fejlesztési célkitűzéseinek hatékony lebonyolítása. Emellett felelősek a vármegyei koordinációért, valamint a projektek végrehajtásával összefüggő projektmenedzsmenti és szakmai támogatás ellátásáért. Ez a támogatás különösen fontos a kisebb és közepes települések számára, amelyek gyakran sokkal kisebb szakmai apparátussal rendelkeznek, mint a megyei jogú városok, így a vármegyei segítség nélkül nehezebben tudnák megvalósítani fejlesztéseiket.
A vármegyei önkormányzatok által végzett munka volumene és stratégiai jelentősége kiemelkedő. A MÖOSZ adatai szerint a két említett operatív program során összesen több mint 15 600 projekt megvalósításában működtek közre, melyek összértéke meghaladta a 3000 milliárd forintot. Ez a hatalmas volumenű tevékenység rávilágít a vármegyei közgyűlések elnökeinek és az általuk vezetett szervezeteknek a régiófejlesztésben betöltött kulcsszerepére és felelősségére. A javasolt javadalmazás-csökkentés, különösen az egyeztetés hiánya, alááshatja a vármegyei vezetők motivációját és a regionális fejlesztési feladatok hatékony ellátásának képességét. A szövetség hangsúlyozza, hogy az ilyen mértékű bérvágás nem csupán anyagi kérdés, hanem a vármegyei önkormányzatok munkájának elismerését is érinti, ami hosszú távon befolyásolhatja a szakértelem megtartását és a jövőbeni fejlesztések sikerességét.
A Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége nyílt levelében egyértelműen jelzi, hogy a párbeszéd elengedhetetlen a javadalmazási kérdés rendezéséhez. A személyes egyeztetés célja, hogy a miniszter részletes tájékoztatást kapjon a vármegyei közgyűlések valós feladatairól és azok összetettségéről, eloszlatva az esetleges tévhiteket. Amennyiben a javaslat a jelenlegi formájában valósulna meg, az nemcsak a vármegyei vezetők anyagi helyzetét rontaná jelentősen, hanem hosszú távon károsíthatja a regionális fejlesztési programok hatékonyságát és a helyi gazdaság fejlődését is. Emellett az egyeztetés nélküli döntéshozatal feszültséget teremthet a központi és a helyi önkormányzati szervek között, aláásva a bizalmat és a konstruktív együttműködést. A MÖOSZ reméli, hogy a párbeszéd révén sikerül olyan megoldást találni, amely figyelembe veszi a vármegyei önkormányzatok munkájának valós értékét és hozzájárul a kiegyensúlyozott regionális fejlődéshez, elkerülve a további konfliktusokat.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása