Magyarország 2025-ös energiamérlege kettős képet mutat: miközben az áramimport aránya 13 éves mélypontra csökkent, és a villamosenergia-termelés zöldülése látványos, az ország teljes energiafüggősége újra emelkedett, elsősorban a földgázfelhasználás növekedése miatt. A MEKH friss adatai szerint a hazai termelés bővülése az import kiváltását szolgálta, ám az energiamix más területein kihívásokkal szembesül az ország.
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) 2025-ös előzetes statisztikái szerint a bruttó villamosenergia-termelés 4,6%-kal, 39 723 GWh-ra nőtt, miközben a hazai fogyasztás 48 720 GWh-n stagnált. Ennek eredményeként a nettó áramimport aránya a felhasználáson belül 18,5%-ra esett vissza, ami az elmúlt 13 év legalacsonyabb értéke. A termelési struktúra jelentősen eltolódott a karbonsemleges források felé.
A megtermelt villamos energia 40,5%-a nukleáris, 35,1%-a megújuló forrásból származott, míg a fosszilis energiahordozók részesedése 23,3%-ra csökkent. A megújuló áram aránya a bruttó végső villamosenergia-fogyasztáson belül egyetlen év alatt 4,2 százalékponttal, 28,3%-ra emelkedett, ami jelentős előrelépést jelent. Ugyanakkor a szélerőművek termelése 11,2%-kal esett vissza, és továbbra is csupán 4,2%-át adja a megújuló mixnek.
Az áramszektor pozitív tendenciái mellett az ország primer energiafelhasználása 1,1%-kal nőtt, elérve az 1 020 926 TJ-t. Ennek a növekedésnek az oroszlánrészét a földgáz adta, melynek felhasználása 5,4%-kal bővült, részben a hidegebb fűtési szezon miatt. A nettó földgázimport energiamennyiségben 20,3%-kal emelkedett, ami a földgáz importfüggőségét 9,3 százalékponttal, 75%-ra növelte.
A magyar energiarendszer zöldülése a villamosenergia-szektorban már évek óta tartó folyamat, melynek során a megújuló energiaforrások, különösen a napenergia, folyamatosan növelik részesedésüket. A megújuló áram aránya a végső fogyasztásban 2019 óta közel megháromszorozódott, ami a tudatos energiapolitika és a beruházások eredménye. Az alacsonyabb áramimport 2025-ös szintje a hazai termelési kapacitások bővülését és hatékonyabb kihasználását jelzi.
A teljes energiaimport-függőség 2024-ben 48,7%-on állt, ami kilenc év legjobb értéke volt, így a 2025-ös 50,9%-os növekedés, bár emelkedést jelent, historikus távlatban nem számít kiugrónak. Például 2022-ben ez a mutató még 63,8% volt, ami rávilágít a korábbi évek ingadozásaira és a geopolitikai események hatására. A földgázfelhasználás növekedése részben időjárási tényezőkre vezethető vissza, ami nem feltétlenül jelent strukturális trendfordulót.
Eközben a szén és széntermékek szerepe drasztikusan csökken a magyar energiamixben. A lignittermelés 44%-kal, a szénfelhasználás 42,1%-kal esett vissza egyetlen év alatt, és a szén már csak 3,2%-át adja a bruttó villamosenergia-termelésnek. Ez a folyamat a dekarbonizációs célok szempontjából kedvező, és a korábban évtizedesnek gondolt kifutás felgyorsulását mutatja.
A jelentés rávilágít a magyar energiapolitika kettős kihívására: miközben a villamosenergia-termelés egyre tisztábbá és önellátóbbá válik, az ország teljes energiafüggősége továbbra is jelentős. A földgáz dominanciája a fűtésben és az iparban fenntartja az importkitettséget, különösen a hidegebb időjárási viszonyok esetén. Ez a helyzet lassíthatja a hosszú távú dekarbonizációs célok elérését.
A szélenergia stagnálása különösen aggasztó, hiszen a megújuló energiaforrások diverzifikálása kulcsfontosságú lenne a stabilitás és az ellátásbiztonság szempontjából. Bár a napenergia térnyerése lenyűgöző, a szélpotenciál kihasználatlansága egyértelműen gyenge pontja a hazai megújuló stratégiának, különösen, ha figyelembe vesszük a technológia érettségét és költséghatékonyságát.
Az energiafüggőség növekedése gazdasági és geopolitikai kockázatokat is hordoz. Bár az áramimport csökkenése pozitív fejlemény, a földgázimporttól való magas függőség sérülékennyé teheti az országot az energiaárak ingadozásával és a külső ellátási zavarokkal szemben. A szén kivezetése üdvözlendő, de a helyettesítés módja kritikus.
A jövőbeni kihívás az, hogy a villamosenergia-szektorban elért sikereket hogyan lehet kiterjeszteni az energiafelhasználás más területeire, például a fűtésre és az iparra. A földgázról való áttérés kulcsfontosságú a teljes energiafüggetlenség és a dekarbonizáció megvalósításához. Ehhez további beruházásokra van szükség az alternatív fűtési megoldásokba, az energiahatékonyság növelésébe és az ipari folyamatok zöldítésébe.
A szélenergia potenciáljának kiaknázása elengedhetetlen a megújuló energiaforrások kiegyensúlyozottabb mixének megteremtéséhez. A szabályozási és beruházási környezet felülvizsgálata hozzájárulhatna ahhoz, hogy a szélenergia is érdemi szerepet kapjon a magyar energiastratégiában. Ez segítené az energiarendszer rugalmasságát és csökkentené a napenergia egyeduralmából fakadó esetleges kockázatokat.
Összességében a magyar energiarendszer egy átalakulási fázisban van, ahol az áramtermelés zöldülése és az import csökkenése biztató jelek. Azonban a teljes energiafüggőség csökkentéséhez és a klímacélok eléréséhez elengedhetetlen a földgázfelhasználás mérséklése és a megújuló energiaforrások szélesebb körű integrálása az összes szektorban.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása