Soós Gergely, egy tapasztalt utazó, Kelet-Timorban tett felfedezése során egy olyan temetőre lelt, amely egyedülálló jelenségnek számít Ázsiában. Az egykori portugál gyarmat, majd indonéz megszállás alatt állt, végül Ázsia legfiatalabb országaként függetlenné vált Timor Leste déli régiója ritkán látott, dokumentálatlan területeket rejt. Az utazó itt, Közép-Dél-Kelet-Timorban szembesült azokkal a színpompás sírkertekkel, amelyek ferdén elhelyezett keresztjeinek rejtélye azóta is foglalkoztatja.
Az utazó beszámolója szerint a temetőkben a sírok kőfejeinek nagy részére ferdén döntött fekete kereszteket építettek domborműként. Ez a szokatlan megjelenés azonnal felkeltette a figyelmét, hiszen a kereszt törzsének függőleges állása a megszokott. A magyar ember számára a ferde kereszt motívuma leginkább a Szent Korona tetejéről lehet ismerős, de ott egy baleset következménye.
A kelet-timori sírokon kívül nem ismert más példa arra, hogy a kereszt szándékosan ferdén állna. Emellett a sírkövek rikító, élénk színei is meglepetést okoztak, eltérve a megszokott temetői látképtől. A helyi sofőr sem tudott magyarázatot adni a ferde keresztekre és a vibráló színekre, mivel nem ebből a régióból származott.
Kelet-Timor a világ egyik legkatolikusabb országa, lakosságának mintegy 97 százaléka hívő. Az utazó éppen a mindenszentek és halottak napja idején érkezett az országba, ami lehetőséget adott a helyi hitélet megfigyelésére. Baucau katedrálisánál virágszentelés pompás kulisszáit láthatta, ami a vallás mély gyökereire utalt.
Az ország keleti részén, egy eldugott faluban, egy temetői pikniken is részt vehetett, ahol szárított bivalyhúsos csemegével vendégelték meg. Ez a temető is megkapó volt a maga módján, virágszirmokkal díszített, „szokásos” kőlapos fehér sírjaival, melyek a látványos természeti környezetben helyezkedtek el. Azonban ez a látvány még inkább kiemelte a Közép-Dél-Kelet-Timorban látott, ferde keresztes, színpompás temetők egyediségét.
A kő alapanyag használata a sírkövekhez érthető, hiszen a faanyagot az időjárás gyorsan tönkretenné. A szomszédos Indonéziában látott, fürdőszobacsempével burkolt sírok funkcionális okai is magyarázhatók, bár európai szemmel profánnak tűnhetnek. A ferde keresztek és a rikító színek azonban továbbra is rejtélyt jelentettek.
Az utazó saját feltételezése szerint a ferde keresztek és a sírkövek élénk színei valószínűleg dizájnelemek. Nincs tartalmi oka a keresztek dőlésszögének vagy irányának, és ugyanez vonatkozhat a színekre is. Ezt az is alátámasztja, hogy maguk a sírkőfejek sem egységesek vagy szimmetrikusak, hanem alakjukkal reflektálnak a rájuk helyezett fekete keresztekre.
Ez a megközelítés arra utal, hogy a helyi lakosság meglepő módon a halált és az elmúlást játékossággal, kreativitással és olykor vidámsággal kapcsolja össze. A halottak napi temetői ünnepségen a falu vezetője megerősítette ezt a nézetet, elmondva, hogy ez nem szomorú ünnep. A halottak már jó helyen vannak, ezért a velük való viszony harmonikus, sőt derűs.
A ferde keresztes sírok rejtélye továbbra is nyitott kérdés marad, további kutatásra és magyarázatokra várva. Az utazó, Soós Gergely, „Nemnormális útjaim” című könyvében részletesebben is bemutatja ezeket a különleges élményeket és megfigyeléseket. A kötet nemcsak történeteivel, hanem látványos, prémium fotóival is elkalauzolja az olvasót ebbe a különös világba.
A könyv lehetőséget kínál arra, hogy az olvasók mélyebben megismerjék Kelet-Timor és más távoli vidékek egyedi kulturális jelenségeit. Az utazó arra is felhívja a figyelmet, hogy ha valakinek más megfejtése lenne a ferde keresztek rejtélyére, örömmel venné, ha megosztaná azt a könyv Facebook-oldalán. Ez a nyitottság tovább gazdagíthatja a kulturális párbeszédet és a megértést.
Ez a kelet-timori temetői felfedezés rávilágít arra, hogy a halálhoz való viszony és a temetkezési szokások milyen sokszínűek lehetnek világszerte. Az ilyen egyedi jelenségek megismerése hozzájárul a globális kulturális örökség megértéséhez és tiszteletéhez.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása