A Másfélfok – Éghajlatváltozás közérthetően szakportálon megjelent elemzés szerint Budapesten az idei évben tapasztalt hőhullámok intenzitása minden korábbinál magasabb volt. Szabó Péter éghajlatkutató, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszékének doktorandusza rámutatott, hogy a fővárosban idén kétszer is előfordultak olyan extrém hőhullámok, amelyekre korábban nem volt példa.
Az első ilyen időszak június 20-án kezdődött és tizenkét napig tartott. Ezt követte egy másik, július 30-án induló hőhullám, amely kilenc napig sújtotta a várost. Bár a júliusi hőhullám rövidebb volt, intenzitását tekintve felülmúlta a júniusit, ami összességében nagyobb megterhelést jelentett az emberi szervezet számára.
Az elemzés kiemeli, hogy mindkét idei hőhullám során magasabb hőmérsékleteket mértek Budapesten, mint a 2007-es abszolút melegrekord idején.
A múltbeli adatok összehasonlítása is alátámasztja az idei események rendkívüliségét. Az 1994-es hőhullám szintén tizenkét napig tartott, akárcsak az idei június végi, azonban intenzitásában messze elmaradt a mostaniaktól. Érdekes összehasonlításként megemlíthető, hogy a 2024 júliusi hőhullám volt a leghosszabb, tizenhárom napos, de intenzitását tekintve kevésbé volt megterhelő, mint az idei augusztus eleji.
Ez is azt mutatja, hogy nem feltétlenül a hosszúság, hanem az intenzitás a kritikus tényező a hőhullámok megítélésében.
Szabó Péter elemzése a hőhullámok hosszú távú alakulására is kitér. A 20. században évtizedeken keresztül csak néhány évente jelentkeztek enyhébb intenzitású hőhullámok, majd egy hosszabb, hőhullámoktól mentes időszak következett.
Azonban az 1990-es évektől kezdődően egyértelműen megfigyelhetővé vált a klímaváltozás hatása, és különösen 2010 után váltak a hőhullámok hosszabbá és intenzívebbé. A kutató szerint a hőhullámok intenzitása nagyobb mértékben növekedett, mint azok időtartama, ami azt jelenti, hogy a szervezet számára egyre nehezebb elviselni ezeket az extrém időjárási jelenségeket.
Az elemzés felhívja a figyelmet arra is, hogy a hőhullámok különösen veszélyesek bizonyos társadalmi csoportok számára. Az idősek, a kisgyermekek, valamint a szív- és érrendszeri betegségekkel élők viselik a legnehezebben a tartósan magas hőmérsékletet. A legmelegebb nyárként számon tartott 2024-es évben, a hőhullámok három hete alatt országszerte mintegy 1300-zal nőtt a halálozások száma, ami közel 20 százalékos többlethalálozást jelentett.
Ez az adat is aláhúzza a hőhullámok egészségügyi kockázatait és a megelőzés fontosságát.
Az Index is reagált az időjárási kihívásokra, megújult időjárás-aloldalával, amely már az Index-applikációban is elérhető. Az Index saját Időjárás funkciója megbízható előrejelzéseket, radar- és műholdképeket, valamint 24-48 órás riasztási térképet és egyéb kiegészítőket kínál az érdeklődőknek.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása