Trump amerikai elnök egy New York közeli beszédében fejtette ki azon szándékát, miszerint a Hormuzi-szoros az Egyesült Államok területévé válna, miután az Irán elleni konfliktus lezárul. Az elnök védelmébe vette a háborús döntést, hangsúlyozva, hogy annak fő célja Irán atomfegyver-szerzésének megakadályozása volt. Kijelentette, hogy soha nem fog bocsánatot kérni a háborúért, még az üzemanyagárak emelkedése ellenére sem, bár az AFP szerint a kijelentés tréfásnak tűnt.
Az elnök a Nassau megyei rendvédelmi kiképzőközpontban tartott beszédében tette meg a bejelentést, mosolyogva az arcán, amikor a szoros jövőjéről beszélt. Ezt megelőzően egy televíziós interjúban is megerősítette, hogy az Egyesült Államok teljes mértékben ellenőrzi a Hormuzi-szorost, és csak az általa engedélyezett hajók haladhatnak át rajta. Hozzátette, hogy ha Teherán támadást indítana, az amerikai erők "százszoros" erejű választ adnának, eloszlatva azokat a feltételezéseket, miszerint a közelgő kongresszusi választások előtt enyhítenék katonai fellépésüket.
Az amerikai haderő Középső Parancsnoksága pénteken arról számolt be, hogy az iráni partvidék haditengerészeti blokádjának újbóli bevezetése óta, egy hónap alatt 62 kereskedelmi hajót akadályoztak meg abban, hogy iráni kikötőkből kifusson vagy oda eljusson. Az elnök a USS Abraham Lincoln repülőgép-hordozó hadihajó leváltását is bejelentette, reagálva a hajón szolgáló katonák mentális problémáiról szóló médiajelentésekre. Pete Hegseth hadügyminiszter azonban "félrevezetőnek" minősítette ezeket a híreszteléseket, tagadva a problémákat, miközben az Abraham Lincoln több mint 240 napja tartózkodik a tengeren, az elnök szerint "közel sem volt elég hosszú" küldetésen.
A Hormuzi-szoros a világ egyik legfontosabb tengeri útvonala, amelyen keresztül a globális kőolajszállítmányok jelentős része, a háború előtt nagyjából egyötöde haladt át. Stratégiai elhelyezkedése miatt kulcsfontosságú a nemzetközi kereskedelem és energiabiztonság szempontjából. Az Irán elleni amerikai-izraeli háború kezdete óta a szoros és a környező vizek feszültségek színterévé váltak.
A konfliktus kirobbanása óta Irán lezárva tartja ezt a kulcsfontosságú tengerszorost az olajszállítmányok előtt, míg az Egyesült Államok válaszul lezárta az iráni kikötőket. Az amerikai elnök rendszeresen hangoztatja, hogy az Egyesült Államok teljes mértékben ellenőrzi a Hormuzi-szorost, amit Teherán következetesen hazugságnak nevez. Kazim Garibabadi iráni külügyminiszter-helyettes nyilatkozatában megerősítette, hogy országát nem félemlítik meg az amerikai fenyegetések vagy erődemonstrációk.
A Hormuzi-szoros státuszának megváltoztatására vonatkozó amerikai elnöki kijelentés, még ha tréfásnak is tűnt az AFP szerint, komoly geopolitikai feszültségeket generálhat. Egy ilyen lépés súlyosan sértené a nemzetközi tengeri jogot és tovább eszkalálná a már amúgy is feszült helyzetet a Perzsa-öböl térségében. Az Egyesült Államok és Irán közötti ellentétek nem csupán regionális, hanem globális szinten is érezhetőek, különösen az olajpiacon.
Az amerikai katonai jelenlét megerősítése, a blokádok és a retorika mind azt mutatják, hogy a térségben fennálló konfliktus mélyreható és hosszan tartó. Az üzemanyagárak emelkedése az Egyesült Államokban is jelzi a háború gazdasági hatásait, amelyeket az elnök hajlandó elfogadni az atomfegyver-fejlesztés megakadályozása érdekében. A USS Abraham Lincoln leváltása körüli vita pedig rávilágít a hosszú bevetések személyzetre gyakorolt hatásaira, még ha a hivatalos szervek tagadják is a problémákat.
A Hormuzi-szoros körüli feszültség továbbra is a nemzetközi politika egyik neuralgikus pontja marad. Az Egyesült Államok és Irán közötti viszony alakulása alapvetően befolyásolja a globális energiabiztonságot és a tengeri kereskedelem szabadságát. Az amerikai elnök határozott álláspontja és az iráni vezetés ellenállása arra utal, hogy a közeljövőben sem várható enyhülés a konfliktusban.
A szoros jogi státuszának esetleges megváltoztatása, még ha csak retorikai szinten is merül fel, precedenst teremthet és további jogi, diplomáciai kihívásokat vethet fel. A nemzetközi közösség aggodalommal figyeli a helyzetet, mivel a Hormuzi-szoroson áthaladó olajszállítmányok zavara globális gazdasági következményekkel járna. A konfliktus kimenetele és a szoros jövője továbbra is bizonytalan.
📰 Forrás: Magyar Hírlap — Eredeti cikk elolvasása