Az Ománi-öbölben, egy lakatlan sziget közelében zátonyra futott olajszállító tanker az elmúlt évtizedek egyik legsúlyosabb környezeti katasztrófáját okozza. A Caroline Bezengi nevű hajó, amely szankciók alá eső orosz kőolajat szállított, június vége óta süllyed, és egyre nagyobb mennyiségű nyersolaj ömlik belőle a tengerbe. A több száz négyzetkilométerre terjedő szennyezés már elérte az ománi partokat, és súlyos veszélyt jelent a térség élővilágára.
A kameruni zászló alatt hajózó Caroline Bezengi tanker május 13-án indult útnak Novorosszijszkból, fedélzetén akár egymillió hordónyi kőolajjal, melyet Indiába szállított volna. Június 6-án, Jemen partjai közelében három robbanás rázta meg a hajót, ami után víz szivárgott a testébe. Ezt követően, június 11-én kikapcsolta jeladóját, majd június 18. és 23. között zátonyra futott az ománi al-Kiblíja sziget sziklás partjainál.
A legénység három nappal később elhagyta a hajót, sorsuk ismeretlen. Az ománi hatóságok július 1-jén vizsgálták meg a tankert, de akkor még nem tapasztaltak olajszivárgást. Július közepén azonban műholdfelvételek már szivárgásra utaltak, és a hónap végére a kőolaj már láthatóan ömlött a tengerbe.
A szennyezés gyorsan terjedt: július végén 45 négyzetkilométert, augusztus 2-án 150 négyzetkilométert, majd két nappal később már 600 négyzetkilométert érintett. Szerdára az olajfolt elérte Omán szárazföldi partvidékét, Rasz Madraka térségét, és fenyegeti a háromszáz kilométerre lévő Masirah szigetet is. Egyes szakértői becslések szerint az érintett terület akár kétezer négyzetkilométert is meghaladhatja.
A Caroline Bezengi az úgynevezett "árnyékflotta" része, amely szankciók alá eső orosz olajat szállít. Az Európai Unió, Ukrajna, az Egyesült Királyság, Kanada és Svájc is szankciókat vezetett be az ilyen szállítmányokkal szemben. A hajó tulajdonosa a Sanghajban bejegyzett Rentoor Shipmanagement, üzemeltetője pedig a szintén kínai Villar Shipmanagement cég.
Az ománi hatóságok eleinte csak figyelemmel kísérték a helyzetet, és csak augusztusban kezdtek aktívan megoldásokat keresni. Július 23-án felszólították a tulajdonost a hajó és rakományának eltávolítására, de erre nem érkezett válasz. A mentési munkálatok megkezdését jogi nehézségek hátráltatták, mivel a hajózást és olajszennyezéseket érintő háborús és szankciós jogszabályok bonyolult hálója nehezíti az ilyen eseteket.
Az olajszennyezések kompenzációját kezelő IOPC Funds nemzetközi szervezet jelezte, hogy nem vesz részt az ügyben, mivel az incidenst háborús cselekménynek, nem pedig egyszerű balesetnek tekintik. Egyelőre nem tisztázott, hogy az esetet az orosz-ukrán háborúhoz vagy az iráni dróntámadásokhoz kötik-e, amelyek a Hormuzi-szoros környékén gyakoriak.
Az olajszennyezés súlyos természeti katasztrófával fenyegeti az Ománi-öböl ökoszisztémáját és a helyi élővilágot, beleértve több ritka állatfajt is. A Greenpeace Germany szakértője "pusztító következményekkel járó, példátlan olajkatasztrófára" figyelmeztetett, ha nem történnek sürgős intézkedések. A szennyezés kiterjedése és gyors terjedése miatt a hosszú távú környezeti hatások jelentősek lehetnek.
A mentési műveletek késlekedése tovább súlyosbította a helyzetet. Egy olajszennyezés-szakértő, John Amos szerint minél tovább várnak, annál bonyolultabbá és veszélyesebbé válik a mentés. A tankertest egyre jobban megsérül, ami növeli a további olajömlés kockázatát.
Az eset rávilágít a szankciók alá eső hajózás és az "árnyékflotta" működésének kockázataira, valamint a nemzetközi jogi keretek hiányosságaira az ilyen típusú incidenek kezelésében. A jogi akadályok és a felelősség tisztázatlansága jelentősen hátráltatja a gyors és hatékony beavatkozást egy környezeti válsághelyzetben.
Az ománi hatóságok végül az Ambrey brit hajózási biztonsági cég segítségét kérték, amely bejelentette a mentési akció megkezdését. A prioritás a szennyezés csökkentése, a szivárgás forrásának kezelése, a hajó biztosítása és az olajrakomány biztonságos elszállítása. A hajótest vizsgálata és az olaj kiszivattyúzásának tervei már zajlanak.
A mentési munkálatokat azonban rendkívül nehezítik a kedvezőtlen időjárási körülmények, különösen az erős szeleket és magas hullámokat okozó monszun. Az ománi hatóságok intézkedéseket vezettek be a lakosság védelmére: tesztelik a helyi halakat, és felszólították az embereket, hogy ne halásszanak, ne fürödjenek a szennyezett területeken, és ne érjenek az olajfoltokhoz. A sótalanító üzemek működését egyelőre nem befolyásolja a szennyezés.
A nemzetközi közösség és a környezetvédelmi szervezetek továbbra is figyelemmel kísérik az eseményeket, sürgetve a gyors és hatékony beavatkozást a további károk elkerülése érdekében. Az eset hosszú távú tanulságokkal szolgálhat a nemzetközi tengeri jog és a környezetvédelem területén.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása