A Wizz Air vezérigazgatója, Váradi József a Hotnewsnek adott interjújában jelezte, hogy a magyar diszkont légitársaság szívesen tárgyalna a román kormánnyal a Tarom, a román nemzeti légitársaság belföldi járatainak átvételéről. A Tarom az ajánlatra reagálva sértőnek és komolytalannak minősítette a felvetést.
Váradi József a Hotnews interjújában a Malév helyzetével vonta párhuzamba a Tarom működését, hangsúlyozva az állami légitársaságok gazdasági életképtelenségét. Kifejtette, hogy ezek a vállalatok folyamatos állami támogatásra szorulnak, ami az adófizetők pénzét emészti fel. A Wizz Air vezetője szerint a piac képes lenne pótolni a hagyományos légitársaságok kieső kapacitását, és a munkahelyek elvesztése helyett újak jönnének létre.
A vezérigazgató kiemelte, hogy a Wizz Air négyszer nagyobb piaci szereplő Romániában, mint a Tarom, és az utasok már döntöttek arról, kivel szeretnének utazni. Felajánlotta, hogy a Wizz Air hosszú távú szerződéses kötelezettséget vállalna a belföldi járatok üzemeltetésére, biztosítva az ország gazdasági fejlődéséhez szükséges összeköttetéseket. Hozzátette, hogy a Wizz Air már sikeresen üzemeltet belföldi járatokat Olaszországban és Spanyolországban is.
A Tarom élesen bírálta a Wizz Air javaslatát, irreálisnak és komolytalannak nevezve azt, különösen a diszkont légitársaság korábbi járattörléseinek magas száma miatt. Az állami vállalat szerint nincs garancia arra, hogy a piac automatikusan pótolná a kieső kapacitást, és egy üzemeltető kivonulásával Románia számos városa elveszíthetné légi összeköttetését. Kiemelték, hogy a piaci részesedés nem azonos az utasok preferenciáival, mivel sok esetben az alternatívák hiánya vagy az útvonal elérhetősége befolyásolja a választást.
A Tarom meglepőnek tartja, hogy Váradi József a Malév bezárását hozza fel példaként Románia számára, tekintettel arra, hogy ő vezette a Malévet a Wizz Air megalapítása előtt. Álláspontjuk szerint Romániának nem „leckékre” van szüksége egy nemzeti légitársaság bezárásáról, hanem valós versenyre, ahol a vállalatok a szolgáltatások minőségével és hatékonyságával szereznek ügyfeleket. A Wizz Air húsz éve van jelen a román piacon, jelenleg a legnagyobb szereplő, 14 repülőtérről 231 útvonalat üzemeltet 83 célállomásra 26 országban, és több mint 1900 munkavállalót foglalkoztat.
Az eset rávilágít az állami tulajdonú légitársaságok gazdasági kihívásaira és a fapados légitársaságok agresszív piaci terjeszkedésére. Váradi József érvelése az állami cégek gazdasági életképtelenségéről és az adófizetői pénzek felhasználásáról egy szélesebb körű vitát tükröz a nemzeti légitársaságok szerepéről a modern gazdaságban. A Tarom válasza ezzel szemben a közszolgálati szerepet és a regionális összeköttetések fenntartásának fontosságát hangsúlyozza, szembeállítva azt a magánszektor profitközpontú megközelítésével.
A vita alapját képezi a gazdasági racionalitás és a politikai megfontolások közötti feszültség. Egy nemzeti légitársaság bezárása politikai szempontból nehéz döntés, még akkor is, ha gazdaságilag indokolt lenne. A Wizz Air ajánlata egyértelműen a piacgazdasági elveket képviseli, míg a Tarom a nemzeti érdekek és a szolgáltatás folytonosságának védelmében foglal állást.
Jelenleg a Wizz Air és a Tarom álláspontja élesen eltér, és nem látszik azonnali megegyezés lehetősége. A Wizz Air a romániai piacvezető pozíciójából kiindulva igyekszik tovább erősíteni befolyását, akár a belföldi szegmensben is. A Tarom azonban határozottan elutasítja a felvetést, ragaszkodva a saját működéséhez és a nemzeti légitársaság szerepéhez.
A helyzet további fejleményei attól függnek, hogy a román kormány miként viszonyul a Wizz Air ajánlatához és a Tarom fenntartásának kérdéséhez. A vita rávilágít a román légi közlekedési piac jövőbeli irányára, ahol a hagyományos állami szereplők és a dinamikusan fejlődő fapados légitársaságok közötti verseny egyre élesebbé válik.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása