Az allergiás reakciók egyre több embert érintenek, és kialakulásuk hátterében nem csupán genetikai tényezők, hanem számos egyéb körülmény is meghúzódhat. Az immunrendszer olykor ártalmatlan anyagokra is túlzott védekező reakcióval válaszol, ami változatos tünetekhez vezethet, az egyszerű orrfolyástól egészen a súlyos anafilaxiás sokkig. A legújabb kutatások rávilágítanak arra, hogy egyetlen kullancscsípés, bizonyos fertőzések, sőt, akár hormonális változások is kiválthatnak korábban nem tapasztalt allergiás tüneteket vagy új allergiákat.
Az allergiák megjelenésének egyik legmegdöbbentőbb példája az alfa-gal szindróma, melyet egy kullancscsípés okozhat. A csípés hatására az emberi szervezet érzékennyé válik az alfa-gal nevű cukormolekulára, amely számos emlős húsában megtalálható, de az emberben nem. Az érintettek ezt követően allergiás tüneteket tapasztalhatnak marha-, sertés- vagy bárányhús fogyasztásakor, annak ellenére, hogy korábban problémamentesen ették ezeket az ételeket.
A tünetek között szerepelhet csalánkiütés, duzzanat és emésztőrendszeri panaszok. Az Egyesült Államokban 2017 és 2022 között több mint kilencvenezer esetben mutattak ki alfa-galhoz kapcsolódó ellenanyagot, ami a szindróma elterjedtségére utal. Fontos megjegyezni, hogy ez a szám a pozitív teszteredményeket jelenti, nem feltétlenül azonos számú klinikailag igazolt beteget.
Az allergiák kialakulásában az immunrendszer működésének megváltozása kulcsszerepet játszik. Egy 2026-os vizsgálat, melyről a BBC számolt be, összefüggést talált a Covid-19 fertőzés és az allergiás nátha, valamint az asztma későbbi, magasabb kockázatú kialakulása között. A kutatók feltételezése szerint a fertőzés során fellépő erős gyulladás módosíthatja az immunrendszer reakcióit.
Hasonló összefüggéseket vizsgáltak már korábban is más vírusok, például az RSV és a rhinovírus esetében, különösen gyermekeknél. A szakértők szerint az immunrendszer a védekezés során tévesen azonosíthat ártalmatlan anyagokat veszélyforrásként, ami allergiás reakciókat válthat ki. Az antibiotikumok használatát is kapcsolatba hozták későbbi allergiák megjelenésével, mivel ezek a gyógyszerek megváltoztathatják a bélmikrobiom összetételét, amely jelentős szerepet játszik az immunrendszer szabályozásában. Azonban ez nem jelenti azt, hogy az antibiotikumok szükségszerűen allergiát okoznak.
Az emberi élet különböző szakaszaiban bekövetkező hormonális változások szintén befolyásolhatják az allergiás tüneteket. Terhesség alatt az immunrendszer jelentős átalakuláson megy keresztül, ami miatt a már meglévő allergiák tünetei súlyosbodhatnak. A környezeti allergiában szenvedő nők körülbelül egyharmada tapasztal rosszabbodást a várandósság idején.
Létezik a terhességi nátha is, amely allergiának tűnhet, ám valójában nem az. Ez a jelenség orrdugulást, orrfolyást és tüsszögést okozhat, de a panaszok általában a szülés után megszűnnek. A menopauza időszaka szintén hormonális ingadozásokkal jár, amelyek módosíthatják az allergiás reakciókat és tüneteket, rávilágítva a hormonok és az immunrendszer közötti komplex kapcsolatra.
A később kialakult, valódi allergiák gyakran tartósan fennmaradnak, és jelenleg nincs olyan univerzális gyógymód, amely minden esetben visszafordítaná őket. Bizonyos allergiák esetén azonban alkalmazható allergénspecifikus immunterápia, amely segíthet a tünetek enyhítésében. Emellett intenzív kutatások zajlanak új kezelési módszerek kifejlesztésére.
Az omalizumab hatóanyagú Xolair például az allergiás reakciókban kulcsszerepet játszó IgE ellenanyagokat célozza. A kutatók emellett olyan kísérleti eljárásokat is vizsgálnak, amelyek az immunrendszer allergénekre adott válaszát próbálják tartósan átalakítani. A végső cél az, hogy a szervezet ne kezelje veszélyes betolakodóként azokat az anyagokat, amelyek valójában ártalmatlanok. Bár a kutatások ígéretesek, egyelőre nincs garantált módszer minden újonnan kialakult allergia teljes megszüntetésére.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása