A Republikon Intézet által végzett friss kutatás szerint jelentős változások mentek végbe a magyar köztelevízió híradásában az elmúlt egy évben. Az elemzés a 2026. szeptember 15. és 21. közötti adásokat hasonlította össze az előző év azonos időszakának műsoraival. A vizsgálat főbb megállapításai közé tartozik a politikai tartalom arányának csökkenése, a politikusok képernyőidejének mérséklődése, valamint a független szakértők megnövekedett szerepe.
A Republikon Intézet kutatása szerint a politikai hírek aránya drasztikusan csökkent a vizsgált időszakban. Míg 2025-ben a híradások 88,1 százalékát tették ki a politikai témák, addig 2026-ban ez az arány mindössze 55 százalékra esett vissza. Ezzel párhuzamosan a külpolitikai témák megjelenése is jelentősen mérséklődött, amit a kutatóintézet Orbán Viktor akkori, külpolitikára fókuszáló kampányával hozott összefüggésbe.
A politikusok képernyőideje is jelentősen csökkent: 2025-ben összesen 1 óra 30 másodpercet töltöttek a képernyőn, míg 2026-ban ez az idő mindössze 23 perc 2 másodperc volt. A pártok közötti megoszlás is jelentősen átalakult. 2025-ben a Fidesz politikusai 48 percet kaptak az 1 órás politikai műsoridőből, ami a politikusok képernyőidejének 80 százalékát jelentette, míg az összes többi ellenzéki politikus együttesen 12 percet kapott.
2026 szeptemberében ez az arány megfordult: a politikusok 23 perces képernyőidejéből a Tisza Párt képviselői kapták a felét, 12 perc 22 másodpercet. A Fidesz politikusai 5 perc 37 másodpercig, míg más politikusok, mint például a Mi Hazánk képviselői, Karácsony Gergely főpolgármester vagy Baka András elnök, 5 perc 3 másodpercig szerepeltek.
A korábbi évben, 2025-ben, a Fidesz 48 perces képernyőidejéből 39 percben kifejezetten pozitív fényben tűnt fel, és egyetlen másodpercig sem mutatták be negatívan. Ezzel szemben a Tisza Pártot az ellenzéknek szánt 12 perc 9 percében negatívan ábrázolták.
A Republikon szerint az egyik legjelentősebb változás éppen itt figyelhető meg: 2026-ban 24 másodperc pozitív hangvételű tudósítást azonosítottak a Tisza Párttal kapcsolatban, ami egy olyan hírszegmensben történt, amely Péter Magyar borral való leöntésével foglalkozott.
A szereplők említéseinek száma is jelentősen változott. 2025-ben Orbán Viktor nevét 92 alkalommal említették, szinte kizárólag pozitív kontextusban. Péter Magyar neve ezzel szemben 62 alkalommal hangzott el, és ezek az említések kizárólag negatívak voltak. 2026-ra azonban ez az arány megváltozott: Orbán neve 24 alkalommal, míg Magyar neve 44 alkalommal került említésre. A Republikon ezt Orbán Viktor csökkenő befolyásának tulajdonítja, nem pedig a hírmédia szándékos elkerülésének.
Jelentős változások történtek a megszólaló szakértők összetételében is. 2025-ben 24 szakértő szólalt meg politikai témákban, akik közül egy kivételével (Bod Péter Ákos) mindannyian egyértelműen Fidesz-közelinek számítottak. Ezzel szemben 2026 szeptemberében a politikai témákban megszólaló 43 szakértő közül 39 független volt.
Ez a változás a közmédia híradásainak sokszínűségét és a bemutatott perspektívák szélesedését jelzi. A független szakértők nagyobb arányú megjelenése hozzájárulhat a kiegyensúlyozottabb tájékoztatáshoz, és több nézőpontot kínálhat a közönségnek.
A Republikon Intézet ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az M1 Híradó nem vált minden tekintetben függetlenné, és egyetlen hét eredményeiből csak korlátozott következtetéseket lehet levonni a hosszú távú trendekre vonatkozóan.
Az elemzés szerint a közmédia híradása az újraindulása óta számos korábbi gyakorlatával szakított, és a vizsgált időszakban jelentősen sokszínűbb lefedettséget biztosított. Ez magában foglalja a politikai spektrum több oldaláról érkező vendégek és több nézőpont bemutatását, mint egy évvel korábban.
A Republikon Intézet korábban egy másik tanulmányt is publikált a magyar köztelevízió korábbi híradásairól. Ez a kutatás a februártól júliusig tartó adásokat elemezte, és megállapította, hogy egyetlen esetben sem jelent meg negatív kontextusban Fidesz-politikus. Ez a korábbi eredmény még inkább kiemeli a mostani, szeptemberi időszakban tapasztalt változások jelentőségét.
A mostani adatok arra utalnak, hogy a közmédia híradása elmozdulhat egy sokszínűbb és kiegyensúlyozottabb tájékoztatás irányába, bár a hosszú távú hatások megítéléséhez további vizsgálatokra van szükség.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása