A vagyonadó bevezetésének gondolatát ma is hasonló ellenállás övezi, mint egy évszázaddal ezelőtt a személyi jövedelemadóét. Ezt a párhuzamot vonta meg Gabriel Zucman, a téma nemzetközileg elismert kutatója, aki a G7-nek adott interjújában beszélt a vagyonosok adóztatásának kihívásairól és a lehetséges megoldásokról.
Zucman szerint egy sikeres vagyonadó bevezetése egyszerűbb lehet, ha kevesebb embert érint, ugyanakkor érvek szólnak az itthon tervezett, egymilliárd forintos küszöb mellett is. A francia közgazdász a Budapesti Corvinus Egyetemen tartott előadást legújabb könyvéről, amelyben egy globális minimumadó bevezetését javasolja a szupergazdagok számára.
Zucman kutatásai, melyeket adóhatóságokkal együttműködve végzett, azt mutatják, hogy a szupergazdagok rendkívül alacsony személyi jövedelemadót fizetnek. Az elmúlt években nyilvánosságra került esetek, mint például Elon Musk vagy Jeff Bezos adóbevallásai, rávilágítottak erre a jelenségre. Bezos például volt olyan év, amikor önbevallása szerint jogosult volt családi adókedvezményre.
Ez a helyzet nem adóelkerülés, hanem a jelenlegi adórendszer strukturális problémája. A milliárdosok gyakran nem vesznek fel jelentős fizetést, nem fizetnek osztalékot, és nem adnak el részvényeket, így adóköteles jövedelmük alacsony marad. Mivel a jövedelmüket könnyen tudják manipulálni, a vagyonuk azonban nehezebben, a megoldásnak valamilyen vagyonon alapuló adót is tartalmaznia kell.
Gabriel Zucman a Paris School of Economics professzora, a Berkeley Egyetem kutatóprofesszora és az EU Tax Observatory alapító igazgatója. Fő kutatási területei a vagyoni egyenlőtlenségek, az adózás és az offshore vagyon.
Korábbi munkáiban kimutatta, hogy a világ háztartási pénzügyi vagyonának mintegy 8 százalékát adóparadicsomokban tartják. Thomas Pikettyvel és Emmanuel Saezzel közösen végzett kutatásaiban azt vizsgálta, hogyan alakul a különböző társadalmi csoportok tényleges adóterhe, és miért alacsonyabb a szupergazdagok tényleges adóterhelése.
Legújabb könyvében, a „We Need to Tax Billionaires” című műben, egy legalább 2 százalékos vagyonarányos minimumadó bevezetését szorgalmazza. Ez a globális adó a 100 millió dollárnál nagyobb nettó vagyonnal rendelkezőket érintené.
Egy friss nemzetközi kutatási projekt azt vizsgálja, hogy az összes adófajtát – az szja-t, áfát, vállalati adókat és egyéb adónemeket – figyelembe véve a társadalom különböző rétegei mennyi adót fizetnek. Az Egyesült Államokra, Franciaországra, Svédországra, Norvégiára, Brazíliára és Hollandiára vonatkozó adatok már rendelkezésre állnak, és hasonló mintázatot mutatnak.
Az eredmények szerint szinte minden társadalmi réteg jelentős mennyiségű adót fizet, de a szupergazdagok, akiknek a vagyona meghaladja a 100 millió eurót vagy dollárt, kivételt képeznek. Franciaországban például az átlagember adóterhelése 50 százalék, a jól keresőké 53-54 százalék körül tetőzik, míg a szupergazdagoknál ez az arány meredeken, körülbelül 25 százalékra esik vissza.
Ez a jelenség ellentétes a jog és az adójog előtti egyenlőség alapelvével, miszerint a leggazdagabbaknak arányosan kevesebb adót kellene fizetniük. Az adózás alapvetően demokratikus kérdés, amelyhez elengedhetetlen a világos és átfogó kép arról, hogy ki mennyivel járul hozzá a közterhekhez.
Zucman hangsúlyozza, hogy alapvető fontosságú lenne egy hasonló kutatás elvégzése Magyarországon is, ahol magas az áfa, miközben a jövedelemadó viszonylag alacsony. Ez az információ elengedhetetlen lenne a megalapozott demokratikus vitához az adózásról.
Hosszabb távon a kutató azt szeretné, ha az ilyen statisztikákat nem csupán kutatók állítanák elő, hanem a hivatalos statisztikai szervek is rendszeresen közzétennék. Ez segítene eloszlatni a félreértéseket a vagyonadóval kapcsolatban.
A milliárdosok vagyonának jelentős része vállalatokban lévő részesedés, nem bankszámlán tartott készpénz. Ez a részesedés nemcsak profitot biztosít, hanem befolyást is ad a vállalatok működésére, a vezetői választásokra és a beruházási döntésekre. Ezért a vagyon adóztatása nem csupán pénzügyi, hanem társadalmi és hatalmi kérdés is.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása