Az energetikai szektor vezetői egyre aggasztóbb hangnemben nyilatkoznak a jelenlegi üzemanyagpiaci helyzetről, sokan már egyértelműen üzemanyagválságról beszélnek. A piaci szereplők körében egyre inkább elvész a remény a Hormuzi-szoros körüli politikai feszültségek gyors rendezésére, ami korábban stabilizáló tényezőként hatott az árakra. Ezzel párhuzamosan a nemzetközi kőolajtartalékok is fokozatosan kimerülőben vannak, ami tovább súlyosbítja a helyzetet.
A kőolaj világpiaci ára enyhe csökkenést mutatott csütörtökön, miután hírek érkeztek arról, hogy szaúdi kőolajszállítmányok jutottak el a piacra Ománon keresztül. Ennek ellenére az árak továbbra is a hordónkénti 100 dolláros lélektani határ felett maradtak. Konkrétan, az Európában referenciának számító Brent olajfajta ára 1,5 dollárral 104,3 dollárra mérséklődött, míg az amerikai WTI (West Texas Intermediate) ára 1,1 dollárral 101,3 dollárra csökkent csütörtökön, és szerdán is 3 dolláros árcsökkenés volt tapasztalható mindkét olajfajta esetében, a Reuters jelentése szerint.
Az áremelkedés hátterében komoly geopolitikai események állnak. A Brent nyersolaj árfolyama a február végén történt amerikai–izraeli támadást követően tartósan 100 dollár fölé emelkedett. Ez a szint jelentősen meghaladta az év eleji, 60-65 dollár közötti árszintet. A Hormuzi-szoros esetleges megnyitásáról szóló hírek hatására az árfolyam átmenetileg 80 dollárig csökkent, sőt, július elején egy rövid időre még a 70 dolláros szint alá is benézett. Azonban múlt héten az árfolyam ismét 100 dollár fölé emelkedett, elérve a május vége óta legmagasabb szintet, miután Irán és az Egyesült Államok között ismét eszkalálódtak a harcok.
A kialakult helyzet megítélésében eltérőek a vélemények. A Fehér Ház álláspontja szerint a magas olajárak csupán átmeneti jellegűek. Ezzel szemben a Wall Street Journal beszámolója szerint a nagy energetikai vállalatok vezetői már nem tartják túlzásnak az üzemanyagválság kifejezés használatát, rávilágítva a helyzet súlyosságára. A Chevron vezérigazgatója például kifejtette, hogy az ár- és ellátási kockázatok mérséklésére szolgáló készletek és tartalékok nagyrészt kimerültek, és a konfliktusok a következő hónapokban további áremelkedésekhez vezethetnek. Deák András energiapolitikai szakértő, az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének főmunkatársa szerint definíciós kérdés, hogy valóban válságról beszélhetünk-e. Ugyanakkor ő is úgy látja, hogy bár hirtelen összeomlásra már nem kell számítani a piacon, a helyzet folyamatosan romlik, és „csúszunk bele egy egyre rosszabb helyzetbe”.
Magyarországon a benzinkutakon elsősorban orosz kőolajból finomított termékeket lehet tankolni. Ennek ellenére a világpiaci ár emelkedése az orosz Ural típusú kőolaj árára is közvetlen hatással van, ami jelenleg a drágulás irányába mutat. Ráadásul a következő hónapokban az orosz olajimport stabilitása is bizonytalanná válhat, ami további kihívásokat jelenthet a hazai ellátás szempontjából.
A hazai biztonsági készletek töltöttsége azonban viszonylag stabilnak mondható. A Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség adatai szerint augusztus végén a kőolajkészlet 11 százalékkal volt magasabb, mint január végén. A gázolajkészlet a januári szint 75 százalékán, a benzinkészlet 78 százalékán, míg a kerozinkészlet 85 százalékán állt. Összességében a készletek januárban 96 napnyi, míg augusztus végén 87 napnyi hazai fogyasztást fedeztek volna. Ez a tartalék némileg enyhítheti a rövid távú aggodalmakat, de a hosszú távú kilátások továbbra is bizonytalanok maradnak a globális piaci trendek és a geopolitikai fejlemények miatt.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása