A Magyar Közgazdasági Társaság Környezetgazdaságtani Szakosztálya és a Levegő Munkacsoport közös rendezvényt tartott június 23-án, amely különös aktualitással bírt a hazai gazdasági helyzet szempontjából. Éppen ezen a napon szavazta meg az Országgyűlés a „védett” üzemanyagár azonnali megszüntetését, ugyanakkor felhatalmazta a gazdasági minisztert, hogy a benzin és a gázolaj árát szükség esetén, a fogyasztók érdekeinek védelmére figyelemmel, rendeletben állapítsa meg. Dombi Mihály, a Szakosztály elnöke és a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem tudományos főmunkatársa, a kerekasztal-beszélgetés moderátoraként hangsúlyozta az esemény jelentőségét. Kiemelte, hogy az ilyen gazdasági sokkok ismétlődő jellegűek, és elengedhetetlen, hogy tanuljunk belőlük a jövőbeni hasonló helyzetek kezelése érdekében.
A védett üzemanyagár valós kedvezményezettjei
A rendezvény központi kérdése az volt, hogy valójában kinek kedvezett a bevezetett, majd most kivezetett védett üzemanyagár. A meghívott szakértők, Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke és Berezvai Zombor, a Budapesti Corvinus Egyetem docense egybehangzóan arra a következtetésre jutottak, hogy rövid távon túlnyomórészt a tehetősebb rétegek profitáltak az intézkedésből, hosszú távon azonban senkinek sem hozott valós előnyt.
Lukács András részletes statisztikai adatokkal támasztotta alá álláspontját. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) háztartási statisztikái szerint a legmagasabb jövedelmű tíz százalékba tartozó háztartások körülbelül hétszer annyit költenek üzemanyagra, mint a legszegényebb tized. Ez az arány még drámaibbnak mutatkozik, ha figyelembe vesszük a céges autókat is. Ezek a járművek jellemzően nagyobbak és lényegesen többet futnak, mint a magánszemélyek tulajdonában lévő autók, így a szakértői becslések szerint az arány akár tízszeresére is nőhet. Ez a jelenség egyértelműen rávilágít az intézkedés szociális igazságtalanságára, hiszen aránytalanul nagy mértékben támogatta azokat, akik amúgy is jobb anyagi helyzetben vannak.
A jövedéki adó és a társadalmi egyenlőtlenségek
Berezvai Zombor tovább árnyalta a képet, felhívva a figyelmet arra, hogy a védett ár bevezetésével járó 25 forintos jövedékiadó-csökkentés tovább súlyosbította ezt az igazságtalanságot. Minél többet használt valaki autót, annál nagyobb összegű kedvezményt kapott vissza az államtól. Ezzel szemben azok, akik egyáltalán nem rendelkeznek autóval, vagy nem használják azt, nemhogy nem részesültek a kedvezményből, de közvetve még rosszabbul is jártak. A kieső adóbevételek miatt ugyanis kevesebb forrás jutott olyan kulcsfontosságú területekre, mint a közösségi közlekedés fejlesztése, az egészségügy vagy az oktatás. Ez a mechanizmus tovább mélyítette a társadalmi egyenlőtlenségeket, és rontotta a közszolgáltatások színvonalát azon rétegek számára, akik a leginkább rászorulnak.
Környezeti és gazdasági szempontok
A szakértők a környezeti szempontokat is vizsgálták. Lukács András kiemelte, hogy a magasabb jövedéki adóval visszafogott üzemanyag-fogyasztás nemcsak az importot csökkentené, hanem környezetvédelmi szempontból is sokkal kedvezőbb lenne, ha minél többen vennék igénybe a tömegközlekedést. A védett ár fenntartása ezzel szemben ösztönözte az autóhasználatot, ami növelte a károsanyag-kibocsátást és az ország energiafüggőségét. A kerekasztal-beszélgetésen elhangzottak rávilágítottak arra, hogy az üzemanyagár-szabályozás komplex kérdés, amelynek nemcsak gazdasági, hanem jelentős társadalmi és környezeti hatásai is vannak. Az intézkedés kivezetése lehetőséget teremt a jövőbeni, fenntarthatóbb és igazságosabb energiapolitikai döntések meghozatalára.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása