Az Egyesült Államok Külügyminisztériuma jóváhagyta, hogy Egyiptom 320 millió dollárnyi katonai segélyt kapjon, miközben eltekintett a támogatás folyósításához szokásosan kapcsolódó emberi jogi és demokratikus normák teljesítésétől. Washington a nemzetbiztonsági érdekeivel, valamint Kairó kulcsfontosságú regionális szerepvállalásával indokolta a döntést, különösen az idei év februárjában indított Irán elleni műveletekben nyújtott segítségével. Ez a lépés ismét rávilágít az amerikai-egyiptomi kapcsolatok összetett egyensúlyára.
Marco Rubio külügyminiszter hivatalosan is eltekintett a 2025-ös pénzügyi évre vonatkozó tanúsítási követelményektől, ezzel szabad utat engedve a 320 millió dolláros külföldi katonai finanszírozásnak. A döntésről egy szeptember 21-i keltezésű, kongresszusi bizottságoknak küldött levél tanúskodik, amelyet a Külügyminisztérium is megerősített. A belső dokumentum szerint a segély elengedhetetlen a terrorizmus elleni küzdelemhez, a határbiztonsághoz, a fegyverek elterjedésének megakadályozásához, valamint az Egyesült Államok nemzetbiztonsági érdekei szempontjából.
A feljegyzés kiemeli Egyiptom hasznos szerepét az „Epic Fury” hadművelet után, amely az amerikai hadsereg és Izrael közös, Irán elleni hadjárata volt február végén. A dokumentum azonban nem részletezte Egyiptom pontos hozzájárulását. Egy minisztériumi szóvivő megerősítette, hogy a külügyminiszter az amerikai biztonsági érdekek figyelembevételével mondott le a tanúsítvány megköveteléséről, és Washington továbbra is szorosan együttműködik Kairóval a térséget érintő kérdésekben.
Egyiptom az 1979-es, Izraellel kötött békeszerződés aláírása óta jelentős amerikai támogatásban részesül, az 1980-as évek vége óta évi 1,3 milliárd dollárnyi katonai segélyt kap. Ezen összeg egy részének folyósítását rendszerint emberi jogi és demokratikus normák betartásához kötik, amelyektől Washington kizárólag nemzetbiztonsági okokból tekinthet el. A források visszatartása a múltban többször okozott diplomáciai súrlódást Kairó és Washington között, többek között Joe Biden korábbi elnöksége alatt is.
Washington több százmillió dollárnyi támogatást, valamint katonai eszközöket tartott vissza 2013-ban, miután az egyiptomi hadsereg megbuktatta Mohamed Murszit, az ország első demokratikusan megválasztott elnökét. Biden elnöksége alatt szintén többször fagyasztották be az éves katonai keret egy részét Kairó emberi jogi gyakorlata miatt. A helyzet azonban 2024-ben, a Hamász október 7-i izraeli támadását és az ebből kirobbant gázai háborút követően megváltozott.
A Biden-adminisztráció ekkor felülírta az emberi jogi feltételeket, és hivatali ideje alatt először folyósította a teljes, 1,3 milliárd dolláros támogatást Egyiptomnak. Bár Kairó az iráni konfliktus közvetítésében kevésbé kapott hangsúlyos szerepet, a gázai háborúkkal kapcsolatos tűzszüneti tárgyalásokon központi szerepet játszott. Ez magában foglalta a 2025 októberében megkötött fegyverszüneti megállapodás előkészítését is.
Az Egyesült Államok számára Egyiptom stratégiai partner a Közel-Keleten, stabilitása és regionális szerepvállalása kulcsfontosságú az amerikai nemzetbiztonsági érdekek szempontjából. A katonai segély folyósítása, még az emberi jogi feltételek felfüggesztése mellett is, jelzi Washington elkötelezettségét a kétoldalú biztonsági együttműködés fenntartása iránt. Ez különösen igaz a jelenlegi, jelentős regionális biztonsági kihívások idején, mint az iráni konfliktus és a gázai háború.
Az iráni konfliktus és a gázai háború komoly terheket rótt az amerikai biztonsági partnerekre, beleértve Egyiptomot is. Az ország gazdaságát súlyosan érintette az üzemanyagárak emelkedése és a háború okozta gazdasági zavarok. A segély így nemcsak katonai, hanem gazdasági stabilizáló tényezőként is funkcionálhat, hozzájárulva a regionális feszültségek enyhítéséhez.
Emberi jogi szervezetek régóta vádolják az Abdel-Fattah esz-Szíszi elnök vezette Egyiptomot súlyos, rendszerszintű visszaélésekkel, beleértve a kínzásokat és az erőszakos eltüntetéseket. A közelmúltban az egyiptomi rendőrség letartóztatott egy tényellenőrző és oknyomozó portál hat újságíróját, akiket a betiltott Muzulmán Testvériség megbízásából terjesztett álhírekkel vádoltak. A szerkesztőség határozottan tagadja a vádakat.
Az egyiptomi vezetés ezzel szemben azt kommunikálja, hogy jelentős lépéseket tesz az emberi jogok érvényesítése érdekében. Szíszi elnök korábban úgy fogalmazott, hogy az ország stabilitásának megőrzése a legfontosabb prioritás, és a kormány az alapvető szükségletek biztosításán keresztül mozdítja elő az állampolgári jogokat. Washington döntése a segély folyósításáról, az emberi jogi aggodalmak ellenére, a regionális stabilitás és a stratégiai partnerség fontosságát hangsúlyozza.
📰 Forrás: Magyar Hírlap — Eredeti cikk elolvasása