Az amerikai tech szektor szereplői évek óta keresik azt a helyet, ahol a legmodernebb technológiákat alkalmazva, új társadalmi és gazdasági rendszereket hozhatnak létre. A Praxis nevű kriptovállalat, amely eddig online közösségként működött, most úgy döntött, fizikai bázist is létrehoz. Hosszú keresgélés után, Grönland elvetését követően, Uruguayra esett a választásuk, ahol a +Colonia névre keresztelt projekt keretében építenék fel jövőbeli városukat.
Dryden Brown, a Praxis 30 éves vezérigazgatója, egykori profi szörfös, már hét éve dolgozik egy új civilizáció felépítésén. A +Colonia projektet Eduardo Bastitta vállalkozó vezeti, aki Javier Milei argentin elnök tanácsadója. Brown már decemberben Uruguayba költözik, és jövőre többen is követik őt a +Colonia első épületeibe. A Praxis az uruguayi megállapodás értelmében a jövő év végéig megkezdi a földterületek felvásárlását egy kopár, dűnés területen, amely körülbelül egyórás kompútra található Buenos Airestől.
Az új város lakói, akiket Brown a világ legtehetségesebb és legélesebb gondolkodóinak nevez, új kulturális, gazdasági és kormányzási rendszereket vezetnének be egy „poszt AI világ” számára. A város egyfajta laboratóriumként funkcionálna egy új kultúra megteremtésére, amely a klasszikus görög, római és reneszánsz esztétikából, valamint az igazság, a szépség és a hősiesség erényeiből merít. A cél egy technológiabarát, profitorientált, vállalati struktúrához hasonló menedék létrehozása.
A mozgalmat a Balaji Srinivasan, a Coinbase kriptotőzsde korábbi technológiai igazgatója által népszerűsített hálózati állam koncepciója ihlette. Ez a modell egy új, interneten és kriptogazdaságon alapuló társadalmi formációt ír le, amely saját kriptovalutával rendelkezik, decentralizált, és tagjai a világ különböző pontjain élnek. Az állampolgárság ebben a rendszerben egyfajta előfizetésként működik. Srinivasan szerint az online közösségek fizikai területeket hozhatnak létre, amelyek saját törvényekkel rendelkező miniállamokká válnak, és amelyeket a hagyományos országoknak diplomáciailag is el kell ismerniük.
E koncepció legkomolyabb kísérlete a hondurasi Próspera startup város volt, egy magánkézben lévő, félig autonóm városállam. Ezt biohackerek, techvállalkozók és kriptovalutázók hozták létre, radikális kísérletként a profitorientált, magánkézben lévő kormányzásra, gyenge szabályozással, ultraalacsony adókkal és minimális kormányzati felügyelettel. Próspera egyik fő vonzerejét az alacsony, mindössze 1 százalékos adókulcs jelentette, ami lehetőséget teremtett például olyan testmódosítási technológiák alkalmazására, amelyek máshol illegálisak lennének. Azonban a hondurasi kormány hatályon kívül helyezte a Próspera létezését lehetővé tevő jogi keretet, amiből a Praxis is okulva, elkötelezte magát az uruguayi jogrendszeren belüli működés mellett.
Uruguay választása több tényezőnek is köszönhető. Az ország kicsi, politikailag stabil, könnyű letelepedési és állampolgársági lehetőségeket, valamint adókedvezményeket kínál az újonnan érkezőknek. Szinte minden olyan jogi feltételnek megfelelt, amelyet a Praxis tagjai be akartak építeni új városukba. Az országot gyakran nevezik „Dél-Amerika Svájcának”, és természeti szépségeivel, valamint kiváló szörfözési lehetőségeivel vonzza a kreatív szakembereket és a techvezetőket, akik a mesterséges intelligencia által elvett munkahelyek miatt keresnek új lehetőségeket.
A projektet támogatók, mint Peter Thiel és Marc Andreessen kockázati tőkés milliárdos, úgy vélik, ezek a rendszerek laboratóriumokként szolgálhatnak, segítve a bürokratikus akadályok leküzdését és a technológiai innováció felgyorsítását. Kritikusai azonban elitista törekvéseket látnak bennük, és pusztán megvalósíthatatlan vágyálmoknak tartják őket. Raymond Craib, a Cornell történelemprofesszora, aki a libertáriusokról írt könyvet, úgy véli, nehéz megállapítani, hogy ezek a kísérletek a kritikusok hergeléséről szólnak-e, vagy valódi törekvésekről.
A Praxis a jövőbeli városállamát folyamatosan fejleszti, amelynek lakóit „izmos kereskedők, kigyúrt harcosok és nagyon sovány papok” alkotják majd, különleges jogi és szabályozási környezetben. Dryden Brown a nyugati esztétikára helyezi a hangsúlyt, és Nietzsche gondolataival írja le a társadalmi hierarchiákat és a harci erényeket. Nem tartja magát sem demokratának, sem jobboldalinak, a hagyományos politikai keretrendszert „nagyon boomernek” titulálja.
Tavaly Yamandu Orsi, Uruguay elnöke „nagyon innovatív projektnek” nevezte a +Coloniát, amely a Río de la Plata partvonalának közel nyolc kilométeres szakaszán épül. Mivel Montevideótól és Buenos Airestől sincs messze, stratégiai, határokon átnyúló központtá válhat, amely lehetővé teszi a lakosok számára, hogy választhassanak az uruguayi és az argentin jogi és adózási szabályok között. A Praxis 2021-ben kezdett pénzt gyűjteni, és 2023-ra közel 20 millió dollárral rendelkezett olyan befektetőktől, mint Sam Altman Apollo Projects kockázati tőkebefektetési cége és az Alameda Research.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása