Az idei nyár ismét rávilágított a szélsőséges időjárási jelenségek, mint a hőhullámok és aszályok okozta erdőtüzek súlyos következményeire Európában. Hadja Lahbib, az Európai Bizottság egyenlőségért felelős biztosa Strasbourgban hangsúlyozta, hogy a megelőző intézkedések elengedhetetlenek a hatékony védekezéshez. Az Európai Parlament plenáris ülésén a klímaváltozás hatásairól szóló vitán a Tisza Párt EP-képviselője, Kulja András is felszólalt, rámutatva a kontinens, különösen Közép- és Kelet-Európa növekvő sebezhetőségére.
Az Európai Unió idén sikeresen reagált minden segítségkérésre az erdő- és bozóttüzekkel kapcsolatban, mind Európán belül, mind azon kívül. Ennek ellenére a nyár még nem ért véget, és több régióban továbbra is pusztítanak a tüzek, jelentős károkat okozva.
A tűzvészek súlyosan érintették az európaiak egészségét, a vállalkozásokat és a mezőgazdaságot. Több tízezer hektárnyi terület égett le, a mezőgazdasági veszteségek pedig becslések szerint elérik a 28,3 milliárd eurót. Ez az összeg is alátámasztja, hogy a mezőgazdaság az egyik leginkább kitett ágazat a klímaváltozás hatásainak.
Hadja Lahbib kiemelte, hogy a tapasztalatok egyértelműen bizonyítják a megelőző intézkedések fontosságát a szélsőséges időjárási viszonyok elleni küzdelemben. Az EU célja, hogy a jövőben még felkészültebben nézzen szembe ezekkel a kihívásokkal.
Az Európai Bizottság már lépéseket tett az erdőtüzek elleni védekezés megerősítésére. Egy stratégiát dolgozott ki a jobb felkészülés és az utánkövetés erősítése érdekében, melynek középpontjában a kockázatkezelés áll. Az üzenet egyértelmű: minden szakpolitikai területnek és szereplőnek össze kell fognia, kihasználva az uniós szabályokat a szolidaritás jegyében.
A kohéziós politika jelentős szerepet kap a klímaváltozás kockázatainak kezelésében. A közös agrárpolitika (KAP) számos eszközzel segíti a tagállamokat a mezőgazdaság védelmében, ideértve a biztosítási rendszereket és a gazdák jövedelmének stabilizálására irányuló intézkedéseket. Az uniós jogszabályok hozzájárulnak a kiszolgáltatottság csökkentéséhez és a klímasokkokra adott válaszreakciók hatékonyságának növeléséhez.
A 2027 utáni következő hétéves uniós költségvetés (MFF) kulcsfontosságú lesz abban, hogy megfelelő ösztönzők és finanszírozás álljon rendelkezésre a klímaváltozás hatásainak kezelését célzó intézkedésekhez. Ez biztosíthatja a hosszú távú alkalmazkodási és megelőzési programok fenntarthatóságát.
Kulja András EP-képviselő felszólalásában hangsúlyozta, hogy a klímaváltozás alapjaiban rajzolja át Európa kockázati térképét. Közép- és Kelet-Európát is elérték azok az összetett környezeti válságok, ahol a hőség, aszály, vízhiány, tüzek és egészségügyi kockázatok egyszerre jelentkeznek.
Ezek a jelenségek már nem csupán a mezőgazdaságot és a természeti élővilágot veszélyeztetik, hanem kritikus infrastruktúrákat és az energiabiztonságot is. Kulja András arra figyelmeztetett, hogy a következő nyár akár még rosszabb is lehet az ideinél, és köszönetét fejezte ki a tűzoltóknak, vízügyi, energetikai és egészségügyi szakembereknek, akik a nyár folyamán küzdöttek a tagállamokban.
A képviselő kiemelte, hogy Magyarország különösen kitett a klímaváltozás hatásainak. Az aszály, a talajvízszint csökkenése és a folyók alacsony vízállása már a kritikus infrastruktúrák működését is veszélyeztetheti, ami sürgős beavatkozást tesz szükségessé.
Kulja András nyilatkozatában megerősítette, hogy a Tisza-kormány számára a vízbiztonság kiemelt nemzeti prioritás. A cél egy olyan vízgazdálkodási rendszer kialakítása, amely a víz megtartására, a természetes vízrendszerek helyreállítására és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásra épül.
Ennek részeként a kormány új klímatörvény és korszerűbb vízgazdálkodási szabályok előkészítésén dolgozik. Emellett szigorúbb környezetvédelmi ellenőrzésre és a szennyező iparágakkal szembeni hatékonyabb fellépésre fog összpontosítani, hogy minimalizálja a környezeti terhelést.
Az EP-képviselő szerint Magyarországot vízmegtartó országgá kell tenni. Fejleszteni kell a víztárolást és az öntözést, fel kell újítani a víziközműveket, meg kell őrizni a talaj nedvességét, helyre kell állítani a természetes vízrendszereket, és fel kell készíteni a mezőgazdaságot a klímaváltozás következményeire. Hozzátette, hogy Európának is ebbe az irányba kell haladnia.
📰 Forrás: Magyar Hírlap — Eredeti cikk elolvasása