Unger Anna, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) elnöke a Kontrollnak adott hétfői interjújában határozottan fogalmazott a magyar társadalmat hosszú ideje jellemző korrupciós jelenségekkel kapcsolatban. Kiemelte, hogy 1990 óta a közvélemény hozzászokott ahhoz, hogy a politikai szintre emelkedő korrupciós botrányok szereplői gyakran érinthetetlenné válnak. Unger Anna ezt az „üvegplafont” kívánja áttörni, és ezzel új, hatékonyabb megközelítést ígér a közvagyon védelmében és a korrupció elleni küzdelemben.
Az elnök asszony hangsúlyozta a hivatal függetlenségének fontosságát, kijelentve, hogy meg fogja védeni az NVVH-t attól, hogy politikai célokra használják fel. Ez a nyilatkozat kulcsfontosságú a hivatal hitelességének és pártatlanságának megőrzéséhez, biztosítva, hogy a vizsgálatok objektíven és mindenféle külső nyomás nélkül történjenek. Az ilyen típusú intézmények esetében a közbizalom elnyerése és fenntartása alapvető fontosságú, ami csakis a politikai befolyástól mentes működéssel érhető el.
Az augusztus 20-i állami ünnepséghez kapcsolódó tűzijáték kapcsán felmerült bejelentésekre vonatkozó kérdésre Unger Anna egyértelműen válaszolt: minden egyes bejelentést alaposan megvizsgálnak. Ez a kijelentés aláhúzza a hivatal elkötelezettségét a transzparencia és az elszámoltathatóság iránt, jelezve, hogy semmilyen ügyet nem hagynak figyelmen kívül, függetlenül annak jellegétől vagy a benne érintett szereplőktől. A cél az, hogy minden gyanús esetet kivizsgáljanak, és szükség esetén megtegyék a szükséges lépéseket.
A bűncselekmények elévülésére vonatkozó kérdésre Unger Anna részletesen kitért a hivatal álláspontjára, különbséget téve saját és a vádképviseleti alelnök megközelítése között. Míg a vádképviseleti alelnök fejében létezik az elévülés jogi fogalma, addig Unger Anna személyes meggyőződése szerint „az én fejemben nincs elévülés”. Ez a kijelentés azt jelenti, hogy a hivatal nem fogja hagyni, hogy az idő múlása elfedje a múltbéli cselekményeket, még akkor sem, ha jogilag már nem emelhető vádat bizonyos esetekben. A morális és társadalmi felelősségvállalás hangsúlyozása kiemelten fontos Unger Anna számára.
Unger Anna kiemelte, hogy amennyiben egy ügyben az elévülés miatt már nem lehetséges vádat emelni, a hivatal akkor is közzé fogja tenni azokat az eseményeket, történeteket és cselekményeket, amelyek vagyonvesztéshez vezettek. Ez a megközelítés a nyilvánosság erejét hivatott felhasználni a felelősségre vonás egyfajta formájaként, biztosítva, hogy a közvélemény értesüljön a közpénzekkel való visszaélésekről, még akkor is, ha büntetőjogi következmények már nem vonhatók le. A transzparencia révén a társadalom átfogó képet kaphat a korábbi visszaélésekről, ami hozzájárulhat a jövőbeli hasonló esetek megelőzéséhez.
Az elnök asszony hangsúlyozta az ártatlanság vélelmének tiszteletben tartását a feltáró munkájuk során. Ez azt jelenti, hogy a hivatal gondosan és jogszerűen jár el, amikor közzéteszi a vagyonvesztéshez vezető cselekményeket, biztosítva, hogy az információk tényeken alapuljanak, és ne sértsék az érintettek jogait. A cél az, hogy elmondják, mi történt, és ahol lehetséges, ott meginduljon a bűnvádi eljárás. Ez a kettős megközelítés – a nyilvánosság tájékoztatása és a jogi lépések megtétele – a hivatal alapvető működési elve.
Unger Anna meggyőződése, hogy minden cselekménynek kell, hogy következménye legyen. Álláspontja szerint a hivatal akkor jár el jogszerűen, ha minden feltárt cselekménynek lesz valamilyen jogkövetkezménye, legyen az büntetőjogi eljárás vagy a nyilvánosság általi felelősségre vonás. Ez az elv vezérli a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal munkáját, amelynek célja a magyar közvagyon védelme és a korrupció elleni hatékony fellépés, hosszú távon hozzájárulva egy átláthatóbb és elszámoltathatóbb közélet kialakításához, és megszüntetve az évtizedek óta fennálló érinthetetlenség érzését.
📰 Forrás: 444 — Eredeti cikk elolvasása