Az ukrán parlament hétfőn elfogadott egy történelmi jelentőségű törvényt, amely a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatására vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz. Ez a jogszabály jelentős áttörést hozhat a több mint egy évtizede feszült magyar-ukrán kapcsolatokban, és megnyithatja az utat a régóta tervezett magas szintű találkozók előtt.
A törvény elfogadása után Péter Magyar miniszterelnök a magyar parlamentben hangsúlyozta, hogy az ukrán fél teljesítette vállalását a tervezett év végi határidő előtt, ami pozitív jel a két ország közötti viszony újjáépítésében. Kiemelte a korábbi magyar kormány felelősségét a megromlott kapcsolatokban, és utalt arra, hogy a bizalom helyreállításához mindkét fél részéről sok munkára van szükség.
Az ukrán törvényhozás hétfőn szavazta meg a kisebbségi nyelveken történő oktatásról szóló jogszabályt, amely kifejezetten garantálja a kárpátaljai magyarok anyanyelvű oktatását. A törvény elfogadását követően Anita Orbán magyar külügyminiszter Luxembourgban, az uniós külügyminiszterek találkozóján üdvözölte, hogy az ukrán fél tiszteletben tartja a vállalásait.
Péter Magyar miniszterelnök és Anita Orbán külügyminiszter még aznap este Facebook-posztban erősítették meg, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök aláírta a módosítást, amely kedden lép hatályba. László Zubánics, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke is elismerően nyilatkozott a jogszabályról a Telexnek, hangsúlyozva annak fontosságát a magyar közösség számára.
A magyar-ukrán kapcsolatokat több mint egy évtizede terhelte a kisebbségi oktatás kérdése, amely a legnagyobb akadályt jelentette a kétoldalú viszony rendezésében. A korábbi Orbán-kormány nyilvánosan az anyanyelvi oktatást garantáló törvény hiányát jelölte meg fő okként, amiért nem támogatta Ukrajna uniós csatlakozási tárgyalásainak megkezdését, noha 2022-ben sürgette a tárgyalások elindítását, 2023-ban pedig jóváhagyta Ukrajna tagjelölti státuszát.
Ez a helyzet gyanút ébresztett, hogy a nyelvi jogok biztosítása kevésbé volt fontos, mint a feszültség fenntartása politikai célokból, ami Oroszországnak is kedvezett az EU egységének megbontásával. Péter Magyar kormányának hivatalba lépésével azonban az ukrán tárgyalópartnerek érzékelték a valódi szándékot a magyar kisebbség nyelvi jogainak rendezésére, ami áttörést hozott a kapcsolatokban.
A viszony újjáépítésének folyamata nem volt feszültségmentes; legutóbb a Kárpátok Nyolcas (C8) kezdeményezés körüli protokolláris vita okozott szócsatát. Ukrajna elnöke kezdetben Magyarországot is a tagok közé sorolta, amit a magyar fél cáfolt, Andrii Sybiha ukrán külügyminiszter pedig meglepőnek nevezte a magyar miniszterelnök konfrontatív kijelentéseit.
A most elfogadott törvény kulcsfontosságú a magyar-ukrán viszony normalizálásában, mivel megszünteti a legfőbb akadályt, amely a két ország közötti bizalmatlanságot táplálta. Ez a lépés alapvető fontosságú a régóta tervezett Magyar-Zelenszkij találkozó létrejöttéhez, amelyre eddig nem került sor, de a közelgő uniós csúcson várhatóan sor kerülhet.
A jogszabály elfogadása lehetővé tette, hogy a magyar kormány ne ellenezze további két uniós csatlakozási tárgyalási fejezet megnyitásának előkészítő lépéseit. Bár a Magyar-kormány kezdetben csak két fejezet megnyitásához járult hozzá, a törvény elfogadása után az EU külügyminiszteri tanácsának luxembourgi ülésén született meg a végső döntés további fejezetek megnyitásáról Ukrajna és Moldova számára.
A törvény elfogadása és Zelenszkij elnök általi aláírása jelentős lépés a bizalom helyreállítása felé, és alapul szolgálhat a kétoldalú kapcsolatok fokozatos javításához. Péter Magyar miniszterelnök, bár nem tervezi katonai segély nyújtását Ukrajnának, és nem engedélyezi fegyverszállítmányok tranzitját Magyarországon keresztül, kis lépésekben kívánja helyreállítani a viszonyt.
Az elkövetkező uniós csúcs, ahol Magyar várhatóan találkozik Zelenszkij elnökkel, fontos mérföldkő lehet ebben a folyamatban. A törvény elfogadása lehetővé teszi Ukrajna számára, hogy a standard eljárás szerint kezdje meg az uniós csatlakozási tárgyalásokat, ahelyett, hogy felgyorsított eljárásra törekedne, ami további stabilitást hozhat a régióban és a magyar-ukrán diplomáciai kapcsolatokban.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása